Szentivánok szövetsége

Több mint másfél évtizedes múltra tekinthet vissza a Szent Iván emlékét nevében őrző Kárpát-medencei települések szövetsége, amelyet az együttműködés, a szolidaritás tart össze a válság idején is. A nagy beregi árvíz óta tiszteletbeli Szentiván Gulács is, amelynek pártolásáért néhány nappal ezelőtt megalakult a Gulácsért Egyesület.

A nyári napfordulón felpezsdülnek a Kárpát-medencei Szentivánok: a nagyobb településeken a Szent Iván-éjt tűzkerékgörgetéssel kezdik, máglyagyújtással folytatják, az éjfél közeledtével pedig több százan táncolnak a tűz körül. A hazai Szentivánok közül a kisebbek is kiveszik a részüket az országos kulturális seregszemléből, július elején pedig az erdélyi Vajdaszentiványban néptáncfesztivált celebrálnak.
– 1990-ben megannyi hazai település próbált feltámasztani olyan helyi hagyományokat, amelyek a közösségi identitást erősíthetik – emlékezik Kerezsi Loránd, a Szentiváni Charta Országos Egyesület alapítója, elnöke. – Pilisszentivánon, a szövetség anyatelepülésén, korábban a Szent Iván éjszakája és hava komoly jelentőséggel bírt. A rendszerváltás után pedig nem elhanyagolható tényezőnek tűnt, ahogyan ma sem, hogy nem vezényelt ünnepről van szó – magyarázza Kerezsi, hozzáfűzve: jelenlegi ismereteink szerint a Kárpát-medencébe a kelták hozták be a nyári napfordulóhoz kötődő kultuszt, amely – vélhetőleg több áttétellel – a keresztény világban is elterjedt.
– Szent Iván-éj az örök megújulás, a leghosszabb nap, a fény, a tűz, a termékenység, a szerelem ünnepe, amelyet minden év nyárelőjén megünneplünk – meséli a charta alapítója, aki pilisszentiváni társaival két évig készült arra, hogy felvegye a kapcsolatot azokkal a magyar településekkel, amelyek nevükben őrzik Szent Iván (János) emlékét. Ezek a települések alapították meg 1993-ban egyesületi formában a Szentiváni Chartát. A mai Magyarországon nyolc Szentiván található, ezekkel Pilisszentiván felvette a kapcsolatot. Ám felvidéki, délvidéki és erdélyi viszonylatban is sikerült terjeszkedni, az utóbbira bizonyság, hogy a kovásznai Szentivánlaborfalva és a Maros-völgyi Vajdaszentivány falvakkal is eleven a kapcsolat, az utóbbi település tánckarát, falunapját például a lehetőségeikhez képest mindig is támogatták az anyaországi Szentivánok.
A szövetségalapító Kerezsi szerint a legfontosabb ebben az együttműködésben a polgárok egymásra találása, a cserkészcsapatok, a nyugdíjas és tűzoltó egyesületek, a tánccsoportok vagy a színjátszó körök együtt munkálkodása. Nyugdíjasok látogatnak el a többi Szentivánba, megnézni a kulturális nevezetességeket. Mindeközben az egyik falu gyerekei, illetőleg cserkészei hol ebben, hol abban a községben nyaralnak. A Szent Iván-éji ünnepségek megrendezésénél a nagyobb községek lehetőség szerint támogatást nyújtanak a kisebb és szegényebb településeknek. Az önkéntes tűzoltók között szakmai együttműködés alakult ki, és ami manapság nagy kincs: a Szentivánok karitatív jellegű segítséget is nyújtanak egymásnak. Az ezredforduló nagy tiszai árvize idején a testvértelepülések missziót szerveztek, hogy segítsenek a beregi újjáépítésben; így jutottak el Gulácsra, ahol talán a legnagyobb volt a baj. A karitatív akció nyomán a kapcsolat megmaradt, ebből fakadóan a Tisza menti falu tiszteletbeli Szentiván lett, olyannyira, hogy egy napig alkalmi Gulácsszentiván tábla fogadta a településre érkezőket.
– A kisebb testvéreink jó pár éve forráshiányosak, ezért némi anyagi segítséget és szívós lobbitevékenységet egyaránt biztosítunk annak, akinek erre van szüksége – fejtegeti Kerezsi Loránd, megjegyezve: sikerült pénzt nyerni európai uniós forrásokból is a hátrányos helyzetű falvak fejlesztésére és a testvértelepülési kapcsolatok erősítéséhez.
Szüksége van ilyesmire Gulácsnak is, hiszen a beregi kistérség a leghátrányosabbak között van az országban. Ám a szabad demokrata vezetésű Vásárosnamény- központú kistérség településeinek nagyobbik része az utóbbi időszakban egyetlen forint támogatást nem kapott a megfelelő uniós és hazai forrásokból. Pedig pályázatoknak nem volt híján a másfél tucatnyi község, így Gulács sem. A Szentiváni Charta prominensei és egyes magánszemélyek elszántságát csak növelték a fejlesztési pénzek kiosztása körüli igazságtalanságok, így pár nappal ezelőtt megalakították a Gulácsért Egyesületet, hogy jelentős lobbierőt, pályázatíró kapacitást, a közhasznú tevékenységeket illetően pedig új keretet biztosítsanak a magára hagyott tiszteletbeli Szentivánnak.