Szoros jobbközép győzelem Albániában

Ha szoros küzdelemben is, de úgy tűnik, az eddig kormányzó jobbközép Demokrata Párt nyerte meg a múlt vasárnapi parlamenti választásokat Albániában. Az adatok 80 százalékos feldolgozottsága alapján a hivatalban lévő kormányfő, a 65 éves kardiológus, Sali Berisha és koalíciós szövetségesei 69, míg az Edi Rama tiranai polgármestert miniszterelnöknek jelölő Szocialista Párt (PS) 65 képviselői helyet kap az új tiranai törvényhozásban.

Ez az eredmény egyben azt is jelenti, hogy akár néhány kispárt, mint a Kereszténydemokraták vagy a Szocialista Mozgalom az Integrációért (LSI) dönthet a kormányról. A választásokat a helyi és a külföldi megfigyelők, valamint az ellenzék egyaránt demokratikusnak minősítette. Még a kampány megkezdése előtt, májusban egy szocialista képviselő, a múlt héten pedig egy kereszténydemokrata tisztségviselő is merénylet áldozata lett. A nyomozás azonban nem tárt fel politikai indítékot.
A két kormányfőjelölt programja között kevés volt a különbség. A kulcsszavak az integráció és a változás – amelyek közül utóbbit mindkét párt kampánya jelszavaként is felhasznált –, valamint a szegénység, a munkanélküliség és a korrupció felszámolása voltak. A nehéz életkörülmények miatt érthetően manapság is sokan aggódnak, hiszen Albánia a maga harmincszázalékos munkanélküliségével még mindig Európa egyik legszegényebb országa. A nagy városokban, elsősorban Tiranában azonban érezhetően javult a középosztály helyzete. Ugyanakkor az is sokak előtt ismert, hogy a korrupció a baloldali Ramától sem idegen, ő is érintett abban az ingatlanspekulációs ügyben, amelynek kivizsgálása jelenleg folyik a fővárosban. Ennek ellenére a városi fiatalok között továbbra is nagyon népszerű politikus a tiranai polgármester. Albánia lakosságának többsége azonban vidéken él, európai szemmel elképesztő szegénységben.
Berisha az albán politikai élet jól ismert alakja, a kommunista rezsim bukása és a többpártrendszer 1991-es bevezetése óta egyfolytában jelen van a politikai porondon. Vitathatatlan érdemeket szerzett az előző kormányzati ciklusban, miniszterelnöksége idején kötött 2006-ban Albánia stabilizációs és társulási megállapodást az EU-val és lett az idén áprilisban a NATO teljes jogú tagja. Most gyors uniós csatlakozást és mielőbbi vízummentességet ígért. Ez nem közömbös a füleknek egy olyan országban, ahol hadseregnyi a külföldön dolgozó családtag, s hazautalásaik jelentékeny bevételi forrást jelentenek. Igaz, elemzők szerint az uniós integrációra tíz éven belül nincs sok esély. Berisha nevéhez köthető ugyanakkor néhány infrastrukturális beruházás is – például a korszerű közúti összeköttetés a koszovói fővárossal, Pristinával –, amelyeknek jelentősége különösen nagy az évtizedekig teljes elzártságban élő Albániában.