Fejkendő a sisak alatt Dániában

A mozlim nők által viselt fejkendő és katonai egyenruha összeegyeztethetetlen, ezért egyetlen, a hadseregben szolgáló nő sem viselheti azt szolgálatteljesítés közben – közölte egy parlamenti interpellációra válaszolva Soren Gade Jensen, a dán liberálisok védelmi minisztere. A fejkendőkérdés azt követően robbantott ki heves vitákat Koppenhágában, hogy a kisebbségi kormányt támogató radikális Dán Néppárt kérésére a Nemzeti Gárda egyetlen mozlim tagjának fejkendőviselésére adott engedélyét a hadsereg visszavonta.

Maria Mawla a dán fegyveres erők egyetlen mozlim női tagjaként kapott engedélyt a fejkendő sisak alatti, illetve a kimenők idején történő viselésére. Az eset után a Nemzeti Gárda honlapján – az országban élő mozlim fiatalokat a katonai szolgálatra buzdító – reklámként közölte, hogy a hadseregben a nők szolgálatteljesítés közben is viselhetik fejkendőjüket. A Konzervatív Néppárt (DKF) és a Liberálisok (Venstre) alkotta kisebbség kabinetet kívülről támogató radikális Dán Néppárt (DF) azonban kikérte magának a dán fegyveres erők honlapján megjelenteket, ezért a liberálisok irányította védelmi tárca azonnal levette azt az internetről. Az eltávozásából visszaérkező Mawlával pedig alakulatánál közölték, amennyiben továbbra is az egység tagja kíván lenni, úgy le kell vennie a fejkendőjét. A nő szerint az eset után nemkívántos személlyé vált a Nemzeti Gárdánál, és több fenyegető levelet is kapott az ügy kapcsán.
Dánia nem először lépett fel az országban élő mozlim lakossággal szemben. A négy évvel ezelőtti, az iszlám világban nagy port felkavart, úgynevezett karikatúrabotrány – ahol a Mohamed profétát ábrázoló gúnyrajzok az európai mozlim közösségeket is szélsőséges kijelentésekre kényszerítették – idején ráadásul épp az az Anders Fogh Rasmussen volt a miniszterelnök, aki ma veszi át a NATO főtitkári tisztséget Jaap de Hoop Scheffertől. A mozlim országok szerint az először a Jyllands-Posten konzervatív napilapban megjelenő karikatúrák kapcsán a liberálisok színeiben kormányzó Rasmussen igencsak hűvösen és a mozlimokkal szemben érzéketlenül viselkedett.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárrá választását ezért Törökország igen sokáig ellenezte. „Ha Törökország azonban valóban azt akarta volna, hogy Rasmussent ne válaszszák meg a szövetség elnökévé, akkor minden bizonnyal a volt dán kormányfő ma nem állhatna a szervezet élén” – értékelte a Rasmussennel szembeni török ellenállást Mark Medish. Bill Clinton volt amerikai elnök egykori politikai tanácsadója a török Zaman napilapnak egyúttal azt is elmondta, Ankara nagyon fontos a NATO számára, hiszen kapocs a mozlim világ és a Nyugat között, így nem tartja valószínűnek, hogy az új főtitkár személye miatt hosszú távon lehűlnének a NATO– török kapcsolatok.
A török sajtó ugyanakkor igen hűvösen fogadta Anders Fogh Rasmussen megválasztását, és a karikatúraügyben tanúsított elutasító magatartása mellett azt is a szemére vettették, hogy Dánia évek óta nem hajlandó betiltani az országban működő Roj TV sugárzását. Az ankarai kabinet többször is arra kérte a dán liberálisokat, hogy állítsák le a köztudottan a Kurd Munkáspárt (PPK) szócsöveként ismert adó közvetítéseit. Megválasztását követően Rasmussen ígéretet tett a csatorna betiltására, egyúttal azt is kijelentette, legalább egy török katonai vezetőt bevesz a most kialakítandó főtitkári stábjába.