Cél a bábolnai ménes

Nem cáfolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. lapunk azon információját, miszerint arra készül, hogy október végi határidővel felmondja a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok (BNM) Kft.-vel tavaly megkötött földbérleti szerződését. Megkeresésünkre a vagyonkezelő sajtóosztálya arról számolt be, hogy „az ügy jelenleg a döntés-előkészítés fázisában van”, csak később tudnak részletes tájékoztatást adni. A ménes tavaly pályázott az MNV Zrt. által kiírt Bábolna–Tárkány haszonbérleti egységre. A 812,2 ha nagyságú földterület haszonbérletét a ménesbirtok a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat elől nyerte meg. A megye a többi hasonló ügylettel ellentétben, ez esetben csak azért nem fordult bírósághoz, mert maga is úgy látta, a ménesbirtoknak elengedhetetlenül szüksége van e földterületre. Bősze László, a ménesbirtok megbízott ügyvezetője megkeresésünkre szűkszavúan arról számolt be, hogy a területet nyereségesen tudják megművelni.
Úgy tudjuk, az MNV Zrt. arra való hivatkozással igyekszik felmondani az idén év elején életbe lépett bérleti szerződést, hogy a bábolnai ménesbirtok nem fizette ki a földhasználati díjat azon területek után, amelyeket egyébként kényszerből művelt. Az MNV Zrt. ugyanis tavaly a felszámolásba vitt Bábolna Zrt. által használt, mintegy 5500 hektárnyi termőföld kényszerhasznosítójaként a ménesbirtokot jelölte meg. Vagyis hiába került kényszerből a méneshez a felszámolt részvénytársaság földje, annak ideiglenes vagyonkezelése miatt az MNV Zrt. 740 millió forintot követelt. Ezt végül 265 millió forinttal csökkentette, ám a ménesbirtok ezt sem tudta kifizetni. Az MNV Zrt. pedig erre való hivatkozással készül felmondani az év elején életbe lépett bérleti szerződését a ménesbirtokkal. Egyébként egy, a vagyonkezelő szakértői által elkészült jelentés is kiemelni, hogy a 812 hektárra szóló bérleti szerződés megkötését „mind a politika, mind a közvélemény elismeréssel nyugtázta”. Azonban – folytatódik a jelentés – a lépés nem volt kellően átgondolt, gazdaságilag megalapozott, mivel a ménesbirtoknak nem volt forrása a haszonbérleti jog megszerzésére, valamint a terület megművelésére.
A vagyonkezelő szakértelme azonban komolyan megkérdőjeleződhet, amennyiben végül tényleg felmondják a bérleti szerződést. Emlékezetes ugyanis, hogy az Állami Számvevőszék is főként a folyamatosan változó stratégiákat jelölte meg annak okaként, hogy az azóta felszámolásba taszított Bábolna Zrt.-nél mintegy 17,9 milliárd forintos állami vagyonvesztés következett be.