Felhős reakcióidő

Megfigyelések szerint a fájdalomérzetet leginkább a hőmérséklet és a levegő nedvességtartalmának változása befolyásolja: szignifikáns összefüggés mutatható ki a fájdalom erőssége és aközött, hogy az anticiklont hirtelen ciklon váltja fel. Tehát hidegfront átvonulása esetén, valamint a hidegfront hátoldalán, ugyanis mindkét esetben csökken a hőmérséklet, magas a levegő páratartalma, és csökken a légnyomás – írja a betegségek és az időjárás kapcsolatáról Angela Schuh Bioklíma című könyvében. A kutatóorvosok kimutatták, hogy a reumás betegek több mint háromnegyedének a fájdalmai súlyosbodnak, ha változik a hőmérséklet, a páratartalom pedig még ennél is gyakrabban hat a fájdalomérzetükre.
Az utóbbi évtizedben a híradó utáni időjárás-jelentés elengedhetetlen elemévé vált az orvosmeteorológiai előrejelzés, én azonban mindig erős fenntartással figyeltem. Először is nem értem, hogy mi a haszna annak, ha az ember előre tudja, hogy holnap rossz lesz a közérzete. Másrészt nem vagyok meggyőződve az orvosmeteorológia komolyságáról. Jósoljanak ugyanis hideg- vagy melegfrontot, ciklont vagy anticiklont, felmelegedést vagy lehűlést, az időjárás-változás szervezetünkre gyakorolt hatásaként szinte mindig ugyanazt a három-négy tünetet sorolják fel: fáradékonyság, levertség, fejfájás és persze az elmaradhatatlan növekvő reakcióidő.
Angela Schuh könyvének elolvasása után már arra hajlok, hogy nem volt teljesen igazam, bár nem győződtem meg e tudományterület létjogosultságáról. A kötet mindenesetre pontosan, részletekbe menően és kutatói objektivitással mutatja be az orvosmeteorológiai kutatások eredményeit, amelyek jórészt a betegek kórtörténete és a tünetek megjelenésekor észlelt időjárás közötti összefüggések statisztikai vizsgálatát jelentik. Az adatok például azt mutatják, hogy erős hőmérséklet- és légnedvesség-változás idején megnő a szülések száma. A szívinfarktuson és agyvérzésen átesett betegek tünetei gyakran rosszabbodnak az időjárás-változáskor.
Mindannyian reagálunk az időjárásra, hiszen szervezetünk nem elszigetelt, hanem a külső környezettel állandó kapcsolatban álló rendszer. A szerző szerint a német emberek fele időjárás-érzékenynek tekinthető, ugyanis saját bevallásuk szerint az időjárástól függő közérzeti és élettani tüneteik különösen erősek. Sőt minden második érzékeny ember azt állítja, hogy ő már azelőtt megérzi az időjárás megváltozását, mielőtt az ténylegesen bekövetkezne. Nem ismerek olyan jelenséget, amely létrejötte előtt hatást váltana ki, legyen bármennyire is érzékeny az ember. Mindössze arról lehet szó, hogy az egyébként érzékelhetetlenül apró változások is hatnak szervezetünkre.
(Angela Schuh: Bioklíma. Corvina Kiadó, Budapest, 2009. Ára: 1990 forint)