Megelégedettséggel vette tudomásul az amerikai elnök bejelentését Viktor Juscsenko kancelláriája is, amely szerint a döntés mindenekelőtt azt jelenti, hogy a Fehér Háznak a továbbiakban sem áll szándékában átértékelni Ukrajnával szemben gyakorolt eddigi politikáját. A Glavred című hetilap szemleírója arra hívja fel a figyelmet, hogy Tafft előző állomáshelyein azzal vált ismertté, hogy szinte csak a hatalom képviselőivel tárgyalt, ami miatt például legutóbb Grúziában sikerült magára haragítania a Szaakasvili távozását követelő ellenzéket. Ami pedig a soron következő elnökválasztást illeti, Washington elsősorban abban érdekelt, hogy olyan politikus kerüljön az állam élére, aki képes az együttműködésre az ország valamennyi befolyásos politikai erejével. Amerikai diplomáciai körökben például úgy ítélik meg, hogy az ukrán elnökválasztás két favoritja, Viktor Janukovics és Julija Timosenko túlzottan is „szomjúhozza a hatalmat” ahhoz, hogy megválasztásuk esetén számítani lehetne a politikai élet megnyugvására. A parlament külügyi bizottságának elnökhelyettese, Tarasz Csornovil viszont egyáltalán nincs elragadtatva Tafft személyétől. A képviselő szerint ugyanis a hozzá eljutott információkból arra lehet következtetni, hogy Tafft hajlamos a provokatív húzásokra is. Úgy véli például, hogy a nagykövetet bizonyos tekintetben felelősség terheli az egy évvel ezelőtti, Grúzia számára tragikusan végződő kaukázusi eseményekért is, ami önmagában is nyugtalanító.
Úgy tűnik, tisztában vannak ezzel Moszkvában is, ahol egyáltalán nem tapsolták meg Obama bejelentését. Szergej Markov, a duma képviselője például rossz tréfának, az Oroszországgal kapcsolatos új politikai irányvonal aláásásának tekinti Tafft jelölését. Szerinte ugyanis Obama képtelen teljes egészében kontrollálni saját adminisztrációját, amelyben jelenleg két külpolitikai irányvonal érvényesül.
origo.hu
Kocsis Máté: Na hello, röfik!
