Meszlényi Zoltán Lajos (1892– 1951) esztergomi segédpüspök az első olyan magyar vértanú, aki a kommunizmus áldozataként jutott el a katolikus egyház által kanonizált boldogok sorába. A boldoggá avatás kihirdetésének szombati, ünnepélyes szertartására ezrek zarándokoltak el az esztergomi bazilikába, ahol Meszlényi püspök hamvai nyugszanak. A sztálinista diktatúra emberei 1950. június végén azért hurcolták el és internálták, mert elvállalta a káptalani helynökké választását, amivel hitelesen lett volna megoldható az egyházmegye irányítása, lévén, hogy Mindszenty József bíboros esztergomi érseket 1948 karácsonya óta börtönben tartották, s a korábbi helynök meghalt. Az Állami Egyházügyi Hivatal azonban egy kollaboráló személyt akart erre a posztra. Meszlényi Zoltán, aki miséiben hűséget kért híveitől Mindszenty iránt, kiállása miatt a hírhedt internálótáborba, Kistarcsára került. Bestiálisan kínozták, verték, ráadásul lakhatatlan körülmények között tartották külön zárkában, ezek következtében halt meg hivatalos ítélet nélkül.
A kihirdetési szertartáson Angelo Amato érsek, az Apostoli Szentszék Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa olvasta fel XVI. Benedek pápa a vértanúságról szóló dekrétumot jóváhagyó levelét. – A vértanúk kora nem zárult le az első századok múltával – állapította meg a boldoggá avatást kezdeményező Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek az ünnepi szentmisén, amelyen többek között Juliusz Janusz nuncius, Paskai László nyugalmazott esztergomi érsek, valamint a püspöki kar tagjai közreműködtek. A bazilikában megjelent mások mellett Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
origo.hu
A megrázó felvétel után eltűnt a barátnőjét kegyetlenül megkínzó lány
