Hittel és hűséggel

Ezerkilencszáznegyvenháromban volt Árpád-házi Boldog Margit szentté avatása, ám ezt követően, a kommunizmus éveiben nem lehetett magyar szentté avatás. 1989-ben történt meg Prágai Boldog Ágnes, III. Béla királyunk unokájának szentté avatása, majd 1995-ben a három kassai boldogé Kassán (igaz, magyar voltuk ellenére a szlovák egyház szentjei közé sorolva). 1997. június 8-án Krakkóban Boldog Hedvig királynőt avatták szentté. Még ugyanebben az évben, november 9-én Rómában volt a szovjet uralom kezdetén, 1945-ben meggyilkolt Apor Vilmos győri püspök boldoggá avatása. 1999. június 16-án Lengyelországban avatta szentté II. János Pál pápa a XIII. században élt magyar királylányt, Boldog Kingát. Ezt követően került sor a kárpátaljai görög katolikus magyar családból való Romzsa Tódor vértanú püspök boldoggá avatására 2001. június 27-én Lembergben. Őt kifejezetten a kommunizmus áldozatának tekintjük, mert az államrendőrség ügynöke mérgezte meg 1947. november 1-jén. Az orvos és családapa Batthyány-Strattmann László boldoggá avatása 2003. március 23-án volt Rómában. 2004. október 3-án avatta boldoggá II. János Pál pápa Rómában IV. Károly királyt. A mostani boldoggá avatás előtt, 2006. szeptember 17-én volt Budapesten Salkaházi Sára szociális testvér, vértanú boldoggá avatása, akit a nyilasok lőttek a Dunába 1944. december 27-én.