Ma az esztergomi bazilikában lesz Meszlényi Zoltán boldoggá avatása. A boldoggá és szentté avatás azért óriási jelentőségű a kereszténységben, mert bátor lépés valakiről kimondani, hogy kétség nélkül igaz, erényes ember, a hit hőse volt itt a földön, és Isten rendkívüli közelségében van a mennyben.
Dr. Meszlényi Zoltán Lajos a XIII. századig viszszavezethető nemesi családból származott. Hatvanban született 1893. január 2-án, ötgyermekes család második gyermekeként. Hároméves volt, amikor szülei átköltöztek Rimaszombatba, később itt járt elemi iskolába és a gimnázium első osztályába. Tízéves korában került a fővárosba, ahol a Józsefvárosban tanult tovább. 1909-ben, érettségi után a római Német–Magyar Kollégiumba (Germanicum) került. Mint germanikus kispap itt készült föl a papságra, tanult teológiát az Örök Város legpatinásabb pápai egyetemén, a Gregorianán. Ekkor már beszélt olaszul, franciául, majd egyetemi évei alatt megtanult németül és ógörögül is a latin mellett. Amikor kitört az első világháború, a kollégiumot átköltöztették Innsbruckba, Meszlényit itt szentelték pappá 1915. október 28-án.
Papi szolgálatát 1916-ban komáromi káplánként kezdte, ám hamarosan Esztergomban, a prímási hivatalban folytatta. Főpásztora érseki levéltárosnak és szertartónak nevezte ki. A Tanácsköztársaság kikiáltását követően sokan elmenekültek az országból, Csernoch János prímás és udvari papjai viszont Esztergomban maradtak. Meszlényi Zoltán ismert és értékelt egyházjogász volt. 1934-ben Szmrecsányi Lajos egri érsek az Egri Érseki Jogakadémia magántanárává nevezte ki. 1937-ben szentelték fel sinopei címzetes püspökké és esztergomi segédpüspökké az esztergomi bazilikában. Fidenter ac fideliter, vagyis Hittel és hűséggel – ezt választotta püspöki jelmondatául.
Ezerkilencszáznyolctól működött hazánkban a Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve az elhagyott és árva gyermekek megmentésére. Az egyesület központja Esztergomban volt, ahol a Szent Anna Zárda mellett negyvenszemélyes fiúotthont, Szentgyörgymezőn leányárvaházat, a munkáscsaládok gyermekeinek pedig napközi otthont tartott fenn. 1934-ben Meszlényi Zoltánt választották meg az egyesület elnökévé, és ebben a tisztségében megmaradt egészen az egyesület felszámolásáig. Az ő nevéhez fűződik az országos hálózat kiépítése is. Átérezve a szegény gyermekek és a szegény családok sorsát kevés saját jövedelméből is segítette a rászorulókat.
Ezerkilencszáznegyvenötben halt meg Serédi Jusztinián, akit követően Mindszenty József addigi veszprémi püspök lett az esztergomi érsek. Meszlényi szolgálatával azonnal mellé állt, és szándékait támogatta. Az események Mindszenty hároméves aktív főpásztori szolgálata idején igen gyorsan peregtek egészen 1948. december 26-ig, amikor – karácsony másnapján – letartóztatták és az Andrássy út 60.-ba szállították a hercegprímást. Még a bíboros elfogatása előtt az esztergomi utcáról hurcolták el Zakar Andrást, a prímás titkárát. Az érsek akadályoztatása miatt a főegyházmegye ügyeit az érseki helynök, Drahos János kanonok vette át. Két év múlva, 1950. június 15-én meghalt Drahos. A kanonokoknak káptalani helynököt kellett választaniuk. Természetesen az államhatalomnak sem volt mindegy, ki vezeti az esztergomi főegyházmegyét. Különféle üzenetekkel politikai nyomást gyakoroltak a káptalanra: azt akarták elérni, hogy a börtönben megtört és beépített kanonok, az országos papi békemozgalom alapítója és első elnöke, Beresztóczy Miklós legyen a helynök. Nem volt erős ember: ő maga mondta el, hogy amikor kihallgatás során a körmeit próbálták lehúzni, beadta a derekát. 1951. június 17-én ilyen körülmények között fogadta el Meszlényi Zoltán segédpüspök a káptalan szavazatai nyomán a rá eső választást. Káptalani helynök lett, a lefogott és immár másfél éve eltávolított Mindszenty bíboros helyett ő vezette a főegyházmegyét (32 napig).
Az érsekség minden lépését már korábban is figyelték. A fennmaradt ügynöki jelentésekből több minden kiderül. Már 1950-ben el akarták fogni Meszlényit, ám vádiratot nem tudtak összeállítani ellene, így bíróság elé sem tudták állítani. Volt, aki királypárti álláspontot tulajdonított neki, más ügynöki jelentésekben az állt, hogy a népi demokrácia irányzata távol áll tőle. A püspök reálisan látta, hogy a bolsevista kormány az egyház üldözésében nem fog megállni. Egy ügynök szerint bizalmasan közölte, hogy a külföldi követségeknek memorandumot készítettek, amelyben megírják, hogy magyar állampolgárokat csak azért, mert papok, közönséges bűnözők gyanánt elhurcolnak, s mindez Moszkva akaratára történik. A fennálló népi demokratikus renddel szemben tanúsított nyílt ellenállással vagy alkotmányellenességgel nem tudták vádolni, mégis 1950. június 29-én letartóztatták, majd bírósági ítélet nélkül ismeretlen helyre vitték. Rogács Ferenc pécsi püspök szerint ezt követően éjjel kifosztották lakását, elvitték értéktárgyait, egyházi ruháit, majd reggel lepecsételték a lakást. Először feltehetőleg a gyűjtőfogházba vitték, onnan pedig Kistarcsára internálták. Van szemtanú, aki látta, hogy betegen tartották fogva egy nyirkos, vizes magánzárkában, ahol az ablakot éjjelre és télen sem lehetett bezárni.
Egy orvos őrnagy jelentése szerint a Mosonyi utcai kórházba szállították. Az 1951. március 5-i bejegyzés egy mentőautóban elhunyt férfiról Meszlényit jelöli, aki ezek szerint 1951. március 4-én halt meg. Egy másik okmány szerint 1951. március 4-én szívtrombózisban hunyt el, és március 10-én a Rákoskeresztúri új köztemető 249-es parcellája 3. sorában, a 42-es sírhelyen temették el. Mivel ítélet nélkül halt meg, nem tömegsírba került, a saját ruhájában hantolták el. A sír hollétéről először 1956. október 18-án Hamvas Endre apostoli adminisztrátor szerzett tudomást, aki 1957 novemberében sürgette az exhumálását. Igen körülményes és hosszadalmas intézkedések után, 1966. június 22-én kiemelték a holttest maradványait a Rákoskeresztúri új köztemetőben, ahonnan Esztergomba szállították. Temetése a bazilika kriptájában 1966. június 24-én történt szűk körben, csendben, minden feltűnést kerülve.
Meszlényi Zoltán püspök boldoggá avatási eljárása 2004. március 10-én kezdődött meg Erdő Péter bíboros érsek kezdeményezésére. A pápa döntése ez év nyarán, július 3-án született meg. A boldoggá avatás fő oka a vértanúsága, akkor is, ha nem fegyverrel végeztek vele, hanem leromlott testi-lelki állapotában fogságának, fizikai körülményeinek szorításában veszítette életét. Erről egy olyan szalézi szerzetes pap tanúskodott, akire Kistarcsán, az internálótáborban a legyengült püspök ismert rá, és akinek még a pulóverét is odaadta. A hitvalló, mártír püspök élete, a diktatúra idejében meg nem alkuvó személyisége méltó arra, hogy a magyar kereszténység egyik példaképe legyen. 1950. június 17-én azért vállalta a főegyházmegye vezetését, mert csak így látta biztosítottnak a kánonjogilag érvényes kormányzást. Ez vezetett vértanúhalálához, hiszen az államhatalom minden olyan embert eltávolított, akiben nem bízott meg, aki nem az ő kiszolgálója volt. Meszlényi püspök Mindszenty bíboros, a cseh Josef Beran, a lengyel Stefan Wyszynski és a horvát Alojzije Stepinac bíborosok állhatatosságát követte.
origo.hu
„Félsz már?" – Kulja megfenyegette Takács Péter kolléganőjét
