Bajnai Gordon követte a korábbi évek gyakorlatát, amely szerint a költségvetési „manőverezésen”, valamint százmilliárdos nagyságrendű „tévedéseken” kapott Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vezetését a kormányzat rendre a saját köreiből választotta. A rendszerváltás előtt MSZMP-tag Belyó Pál – akit Bajnai csütörtökön hat évre a KSH elnökévé nevezett ki –, eddig a gazdasági tárca épületében működő, s a Miniszterelnöki Hivatal alá rendelt Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutatóintézetet vezette. Mint arról lapunk már beszámolt, az Ecostat saját költségvetéséből a kormánypártokhoz közelálló sajtóorgánumoknak fizetett ki jelentős összegeket, így jutott részben közpénzhez az ATV-t működtető Agro TV és a Népszavát kiadó Diario Kft. is. A most hatvanéves Belyó a rendszerváltás előtt a Külügyminisztériumban dolgozott, első felesége Forró Evelyn volt, aki a Horn-kabinet kormányszóvivőjeként is tevékenykedett.
Az Ecostat-vezér azt a Pukli Pétert váltja a KSH élén, aki maga is bizalmi embernek számít szocialista körökben. Puklit 2003-ban botrányos körülmények között nevezte ki Medgyessy Péter akkori miniszterelnök, miután menesztette az elnöki székből Mellár Tamást. Nem ez volt az egyetlen politikai döntés a KSH-nál: a szocia-lista–szabad demokrata kabinet az elnökhelyettesekkel sem volt megelégedve, így Soós Lőrincnek és Vukovich Gabriellának is hamarosan el kellett hagynia az intézményt. A KSH lefejezése után munkaügyi perek kezdődtek, s végül a Fővárosi Munkaügyi Bíróság jogerősen megállapította: az elnököt és helyetteseit törvénysértően mentették fel állásukból. Ítéletében a bíróság rendkívüli súlyú jogsértést állapított meg, mivel egy független országos intézmény vezetését mentették fel jogellenesen.
Pukli hatéves regnálása idején a KSH rendszeresen asszisztált az államháztartási hiánnyal kapcsolatos kormányzati „manőverekhez”. A leghírhedtebb példa kétségtelenül az autópálya-építés költségeinek büdzsén kívüli elszámolása volt. Az ezzel kapcsolatos kozmetikázási kísérleteket Brüszszel elutasította, sőt Joaquín Almunia pénzügyi biztos is erős kételyeit fejezte ki a magyarországi adatok valóságtartalmával kapcsolatban. A KSH ezt az ügyet sem úszta meg pervesztés nélkül. A Fővárosi Bíróság az idén tavasszal mondta ki, hogy közérdekű adatnak minősül, ezért a KSH-nak rögtön ki kell adnia azokat a hiányról és az államadósságról szóló adatokat, amelyeket hazánk küld el kétszer egy évben az EU számára. A késleltetéshez a kormánynak és a KSH-nak azért fűződött érdeke, mert így nem derült fény minden „kozmetikázási” kísérletre.
Az elmúlt hat évben a hivatal többször is jelentős korrekcióra kényszerült az államadósságot és a költségvetési hiányt illetően. Legutóbb e hónap elején derült ki, hogy olyan uniós támogatásokat próbált elszámolni bevételként a tavalyi évre, amelyeket egyáltalán nem kapunk meg Brüsszeltől. A százmilliárd forintos „tévedés” nyomán a tavalyi GDP-arányos államháztartási hiányt 3,8 százalékra kényszerült megemelni a hivatal.

Rengeteg ember menekülhet el Debrecen környékéről