Ismét egy jó elvtárs a KSH új elnöke

Ismét egy bizalmi ember kapott lehetőséget arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatalt irányítsa hat éven keresztül. Az MSZP-s Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár, majd a baloldali holdudvarhoz tartozó Pukli Péter után megint egy kormánypárti kötődésű személy, Belyó Pál igazgathatja az elvileg független hivatalt Bajnai Gordon csütörtöki döntése értelmében. Belyó eddig a kormány közeli Ecostat kutatóintézetet vezette.

Munkatársainktól
2009. 11. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bajnai Gordon követte a korábbi évek gyakorlatát, amely szerint a költségvetési „manőverezésen”, valamint százmilliárdos nagyságrendű „tévedéseken” kapott Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vezetését a kormányzat rendre a saját köreiből választotta. A rendszerváltás előtt MSZMP-tag Belyó Pál – akit Bajnai csütörtökön hat évre a KSH elnökévé nevezett ki –, eddig a gazdasági tárca épületében működő, s a Miniszterelnöki Hivatal alá rendelt Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutatóintézetet vezette. Mint arról lapunk már beszámolt, az Ecostat saját költségvetéséből a kormánypártokhoz közelálló sajtóorgánumoknak fizetett ki jelentős összegeket, így jutott részben közpénzhez az ATV-t működtető Agro TV és a Népszavát kiadó Diario Kft. is. A most hatvanéves Belyó a rendszerváltás előtt a Külügyminisztériumban dolgozott, első felesége Forró Evelyn volt, aki a Horn-kabinet kormányszóvivőjeként is tevékenykedett.
Az Ecostat-vezér azt a Pukli Pétert váltja a KSH élén, aki maga is bizalmi embernek számít szocialista körökben. Puklit 2003-ban botrányos körülmények között nevezte ki Medgyessy Péter akkori miniszterelnök, miután menesztette az elnöki székből Mellár Tamást. Nem ez volt az egyetlen politikai döntés a KSH-nál: a szocia-lista–szabad demokrata kabinet az elnökhelyettesekkel sem volt megelégedve, így Soós Lőrincnek és Vukovich Gabriellának is hamarosan el kellett hagynia az intézményt. A KSH lefejezése után munkaügyi perek kezdődtek, s végül a Fővárosi Munkaügyi Bíróság jogerősen megállapította: az elnököt és helyetteseit törvénysértően mentették fel állásukból. Ítéletében a bíróság rendkívüli súlyú jogsértést állapított meg, mivel egy független országos intézmény vezetését mentették fel jogellenesen.
Pukli hatéves regnálása idején a KSH rendszeresen asszisztált az államháztartási hiánnyal kapcsolatos kormányzati „manőverekhez”. A leghírhedtebb példa kétségtelenül az autópálya-építés költségeinek büdzsén kívüli elszámolása volt. Az ezzel kapcsolatos kozmetikázási kísérleteket Brüszszel elutasította, sőt Joaquín Almunia pénzügyi biztos is erős kételyeit fejezte ki a magyarországi adatok valóságtartalmával kapcsolatban. A KSH ezt az ügyet sem úszta meg pervesztés nélkül. A Fővárosi Bíróság az idén tavasszal mondta ki, hogy közérdekű adatnak minősül, ezért a KSH-nak rögtön ki kell adnia azokat a hiányról és az államadósságról szóló adatokat, amelyeket hazánk küld el kétszer egy évben az EU számára. A késleltetéshez a kormánynak és a KSH-nak azért fűződött érdeke, mert így nem derült fény minden „kozmetikázási” kísérletre.
Az elmúlt hat évben a hivatal többször is jelentős korrekcióra kényszerült az államadósságot és a költségvetési hiányt illetően. Legutóbb e hónap elején derült ki, hogy olyan uniós támogatásokat próbált elszámolni bevételként a tavalyi évre, amelyeket egyáltalán nem kapunk meg Brüsszeltől. A százmilliárd forintos „tévedés” nyomán a tavalyi GDP-arányos államháztartási hiányt 3,8 százalékra kényszerült megemelni a hivatal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.