Kiszolgáltatott állapotban hazánk

Meglehetősen rossz állapotban vannak a hazai energiaszállító rendszerek, ezért felújításra szorulnak – állapítja meg a Constellation Energy Institute. A cég elemzésében hozzáteszi: hazánknak nemcsak ez jelent komoly kihívást a jövőben, hanem a zöldenergia elterjesztése is, amelynél ugyancsak hatalmas beruházásokra lenne szükség. A szervezet szerint hazánk a leginkább kiszolgáltatott országok közé tartozik Európában.

Dékány Lóránt
2009. 11. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hazai energiaszállító rendszerek felújításra várnak, közben ismét kibontakozóban van az orosz–ukrán gázválság, és decemberben a koppenhágai csúcstalálkozón várhatóan olyan klímavédelmi lépéseket fogadnak el, melyek újabb kötelezettségeket rónak Magyarországra a megújuló energia felhasználását illetően – a Constellation Energy Institute (CEI) legfrissebb elemzése szerint elsősorban ezek a nehézségek állnak Magyarország előtt az energiapolitika területén. – Mindeközben nincsenek érdemi lépések az ország hosszú távú energiabiztonsági és -ellátási pozíciójának javítása érdekében – állítja Orbán Anita, a nonprofit szervezet igazgatója.
A CEI tanulmánya kiemeli, hogy az utóbbi években az energiapolitika a jövő egyik legfontosabb kérdésévé vált Magyarországon. Míg azonban a politikai diskurzus legtöbbször leragad a gázvezeték-építések kapcsán amellett, hogy az ország a Nabucco vagy a Déli Áramlat elnevezésű vezetékek mellé álljon-e támogatóként, a vitának a valóságban – az intézet szerint – ennél sokkal összetettebb kérdésekről kellene szólnia. A CEI arra mutat rá, hogy Magyarország ma az egyik leginkább földgázfüggő gazdaság az Európai Unióban. Az elsődleges energiafelhasználáson belül a földgáz aránya 44 százalék hazánkban, szemben az EU-ban tapasztalható 24 százalékos átlaggal, ráadásul hazánkat csak a nettó földgázexportőr Hollandia előzi meg ebben a tekintetben.
– Az elmúlt évek januári gázválságai rámutattak arra a jelentős veszélyre, amit az alternatív szállítási útvonalak hiánya és az egyetlen forrástól való függés jelent. Mindeközben 2010 januárjában nem kizárt, hogy újabb gázválság elébe nézünk: az ukrán gázközvetítő cég és az orosz politikai vezetés már meg is tette ellentétes értelmű nyilatkozatait, amivel várhatóan újabb csapelzárásra készítik fel az európai közvéleményt – figyelmeztetett Orbán Anita. Megjegyezte, tavaly tél óta egyedül a gáztározók feltöltése történt meg, azonban olyan stratégiai kérdésekben, amelyek valódi alternatívát jelentenének a gázbeszerzés kérdésében, nem történt lényegi elmozdulás. Ilyen például az úgynevezett összekötő vezetékek kiépítése. Az Adriára tervezett cseppfolyósított földgáz (LNG) program állapotáról keveset lehet tudni, miközben a Nabucco életképessége továbbra is vitatható.
– Szintén nem láthatók központi, stratégiai lépések az energiahatékonyság javítása terén a közüzemek és a fogyasztók esetében, amivel drámaian csökkenthető lenne földgázfelhasználásunk. Illetve hiányoznak a hazai hagyományos földgázkészletek kiaknázásának előmozdítása érdekében tett intézkedések – áll a CEI értékelésében.
Mindezeken kívül a mára jelentősen elhasználódott szállítórendszerek miatt és az egyre növekvő energiaigények kielégítése érdekében a közeljövőben jelentős beruházásokra lesz szükség az energiaszolgáltatásban. Ilyen például a paksi atomerőmű korszerűsítése és bővítése, amelynek költségét a szakértők körülbelül 3 és 6 milliárd euró (800 és 1600 milliárd forint) közötti értékre teszik, míg a Nabucco vezeték a legújabb számítások alapján 8 milliárd euróba kerül.
Ráadásul nemcsak az ellátásbiztonság, hanem a globális felmelegedés miatt is komoly beruházásokra van szükség hazánkban, amennyiben Magyarország teljesíteni kívánja az Európai Unió felé vállalt kötelezettségeit.
Mint ismert, Magyarország 2020-ra a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energia részarányának 13 százalékra növelését tűzte ki célul, ami az egyik legalacsonyabb vállalás az unióban. Jelenleg az ország 5,1 százalékos aránynál tart, ami elmarad a tervezettől. A magyar lehetőségek korlátozottak a napenergia, a szél és a víz területén, lehetőség leginkább a geotermikus energiában, a biomasszában és a kommunális hulladékban rejlik. – Ahhoz, hogy Magyarország teljesítse az Európai Unió által kitűzött célszámokat, szakértői becslések szerint több mint 6 milliárd eurónyi beruházásra van szükség – derül ki a tanulmányból. Ugyanakkor a CEI kételkedik abban, hogy a magyar állam képes-e befektetni a jövő szempontjából stratégiai fontosságú energetikai beruházásokba, mivel ezek a programok rövid távon tovább emelnék a magyar államadósság már így is kiugróan magas szintjét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.