Több mint két éven át tárgyalta a Fővárosi Bíróság Varga Zoltán vezette bírói tanácsa Kulcsár Attila és társainak ügyét, mire meghozta a nem jogerős ítéletet. Úgy tudjuk, öt évvel a K&H-botrány kirobbanása után az egész eljárást elölről kell kezdeni. Az elsőfokú ítéletet a hozzá tartozó 800 oldalas indoklással együtt átnézte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, ahol – információink szerint – Sódor István javaslatára úgy döntöttek, hogy teljes egészében hatályon kívül kell helyezni azt. Úgy tudjuk, az erre vonatkozó indítvány már két hete a Legfőbb Ügyészségen, pontosabban Belovics Ervin legfőbbügyész-helyettes asztalán van. Ha ezen a fórumon is a hatályon kívül helyezés mellett foglalnak állást, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának kell döntenie arról, hogy alaposnak találja-e az ügyészség indítványát. Ha igen, a teljes bizonyítási eljárást meg kell ismételni.
A Legfőbb Ügyészség vezetői között – tekintettel az ügy nagy horderejére – beszédtéma az eljárás sorsa. Forrásunk szerint Sódor István gyakorlatilag „szétzúzta, ízekre szedte” az elsőfokú ítéletet, amelyet számtalan ponton hibásnak talált. A Varga Zoltán vezette bírói tanács 2006. május elején kezdte meg a per tárgyalását, és bő két évvel később, 92 tárgyalási nap és körülbelül kétszáz tanú meghallgatása után hozott ítéletet. Az ügy iratai mintegy 150 ezer oldalt tesznek ki, ebből Kulcsár Attila vallomása hatszáz, az írásba foglalt elsőfokú ítélet pedig mintegy nyolcszáz oldal.
*
Kulcsár Attila, a K&H Equities Rt. volt vezető brókere tavaly augusztus vége óta újra előzetes letartóztatásban, a Venyige utcai büntetés-végrehajtási intézetben van.
A K&H Bank brókercégénél történt szabálytalanságokra első körben 2003-ban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vizsgálata derített fényt, majd 2005 augusztusában az ügyészség sikkasztás, okirat-hamisítás és pénzmosás miatt emelt vádat, a perben huszonnégy személy ellen folyt eljárás. Bár részletes, feltáró vallomása nélkül vélhetőleg a K&H-botránynak csak a töredékét tárta volna fel az igazságszolgáltatás, Kulcsár Attila kapta a legszigorúbb büntetést a Fővárosi Bíróságon.
Az elsőrendű vádlottat nyolc év börtönre, tíz év közügyektől eltiltásra, tíz év foglalkozástól eltiltásra és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélték sikkasztás miatt. Az ügyészség 11 személy ellen kért végrehajtandó börtönbüntetést, hat esetben ezt az első fokon eljáró bíróság megalapozottnak találta, ám kényszerintézkedésként elegendőnek találták a lakhelyelhagyási tilalom elrendelését. Öt év letöltendő börtönbüntetést kapott Kerék Csaba bűnsegédként elkövetett sikkasztás és pénzmosás miatt, esetében 177 millió forintos vagyonelkobzást is elrendeltek. A büntetőügy harmadrendű vádlottját, a K&H Bank volt vezérigazgatóját, Rejtő E. Tibort ugyanakkor felmentették a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól, bár az ügyészség rá is letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte.
Varga Zoltán az ítélet szóbeli indokolásában elmondta, Kerék Csaba tanácsaira kezdett Kulcsár törvényellenes ügyletekbe az ügyfelek pénzével, a Britton volt vezetője találta ki azt is, milyen rendszerben sikkasszák el a milliárdokat (a bűncselekmény-sorozat elkövetési értéke 22 milliárd forint). Egy pénzgyűjtő vállalkozás mellett (ez a Britton Llc., amelyen átfuttatták az elsikkasztott milliárdokat) létrehoztak egy szakmai alapon működő, befektetéseket végző cégbirodalmat, hogy leplezzék a pénz törvénytelen eredetét. – Ez utóbbi vállalatbirodalom könyvelésében minden rendben volt, de éppen ez a pénzmosás lényege – összegezte a bíró a rendszer működését. A vád szerint az elsikkasztott pénzt az amerikai–magyar kettős állampolgárságú Schönthal Henrik üzletember közreműködésével mosták tisztára. Őt nem jogerősen négy év börtönre, öt év közügyektől eltiltásra és 626 millió forint vagyonelkobzásra ítélték.
origo.hu
Megrázó videót tett közzé a rendőrség: fontos dologra hívják fel a figyelmet
