A pénzügyi érdek fontosabb a hazafias érzületnél. E manapság nyilvánvalónak tűnő megállapítás egyik újabb példája az offshore adóamnesztiaként elhíresült szabály adta lehetőség kihasználása, pontosabban kihasználatlansága. Szakértői körökből ugyanis úgy értesültünk: azoknak, akik jelentősebb vagyont tartanak külföldi cégekben, esetleg offshore vállalkozásokban, eszük ágában sincs pénzüket hazahozni. Még az MSZP vezette kormány kedvezményt és mentességet ígérő szabálya ellenére sem.
Emlékezhetünk arra, tavaly a szocialista párt képviselőinek indítványára fogadták el azokat a passzusokat, amelyek jelentős adókedvezményt és amnesztiát kínáltak azon üzletembereknek, akik a másutt tartott vagyonukat hazahozzák. Eredetileg feltételt is szabtak: a Magyarországra visszautalt összegek felét hazai állampapírba kellett volna fektetni, méghozzá két évre. E szabályok elfogadásakor a magyar állampapírokat szinte senki sem vette, így – hangzott az MSZP-sek érvelése – az amnesztiaszabály a haza érdekét is szolgálja. A rendelkezések tehát egyrészt adóbevételt hoznak, másrészt kissé fellendítik az állampapírok forgalmát – hangoztatták akkor. A pénzüket külföldön tartóknak pedig azért éri meg hazahozni vagyonukat – tették hozzá –, mert adókedvezményt kapnak, a kapcsolódó amnesztia miatt a szóban forgó öszszegek eredetét az adóhatóság nem vizsgálhatja, s szintén fontos, hogy az érintettek hazájuk szolgálatában cselekedhetnek. Időközben módosítani kellett a paszszusokon, ugyanis az Európai Unió versenyszabályait sértette, hogy kizárólag magyar állampapírokba kellett fektetni a hazahozott összegeket. Így nemrégiben megváltoztatták a paragrafusokat, az utóbbi feltételt eltörölve. Ezzel párhuzamosan fél évvel meghosszabbították azt az időt, amíg az amnesztiaszabályt igénybe vehetik az érdeklődők.
Úgy fest azonban, sem a mentesség, sem a hazafias cselekvés lehetősége nem hatotta meg a vagyonukat másutt fialtató üzletembereket. Szakmai körökből arról tájékoztatták lapunkat: még véletlenül sem özönlenek haza a külföldi cégekben, offshore vállalkozásokban tartott pénzek. – Ügyfeleim ugyan gyakran érdeklődnek az amnesztiaszabály felől, de még egyikük sem jelezte, hogy élne is e megoldással – mondta kérdésünkre Walde Zsolt, az offshore ügyletek szakértője. Az ügyvéd így folytatta: a hozzá fordulók közül eddig senki nem hozta haza pénzét csak a paragrafusok miatt, s feltételezése szerint ez a helyzet a jövőben sem változik meg. Ennek okai rendkívül egyszerűek. Egyrészt sokan eleve azért viszik külföldre vagyonukat, mert ott a kiszámíthatóbb hozamot biztosító befektetések révén kívánják azt növelni. – Aki befektette pénzét, az biztosan nem veszi ki csak az adóamnesztiát kínáló szabály miatt – vélekedett a jogi képviselő.
Walde Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a másutt tartott vagy éppen elrejtett összegeket sokféleképpen haza lehet hozni. Annyi azonban bizonyos: aki igénybe veszi az amnesztiaszabályt, arról a hatóság tudni fogja, hogy van offshore cége. Aki pedig efféle vállalkozást birtokol, azt idehaza adócsalónak kiáltják ki, függetlenül attól, hogy az ilyen társaságát mire használta fel. – Ezt a bélyeget minden érintett igyekszik elkerülni, így ha valaki mindenáron idehaza akarja tudni külföldön fialtatott pénzét, nem az amnesztiaszabályt, hanem más, legális vagy éppen illegális utat választ – fejtegette Walde Zsolt. Hozzátette azt is: az amnesztiaszabály az üzletemberek bizalmatlansága miatt sem lehet sikeres. Sokan attól tartanak, hogy ha egyszer a hatóságok látókörébe kerülnek offshore vállalkozásuk miatt, akkor az amnesztia ellenére a későbbiekben esetleg az adóhivatal eljárást indít majd ellenük, illetve hazai vállalkozásuk ellen. Ennek a veszélynek pedig önszántából senki nem teszi ki magát. A jogi képviselő végül azzal zárta: az egész offshore-kérdést jelentéktelenné lehetne tenni egy olyan adórendszerrel, amely nem követel kifizethetetlen összegeket és rendelkezései viszonylag könynyen átláthatók. Walde Zsolt szerint az offshore-amnesztiaszabály nem hoz érdemi eredményt.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Vámosi-Nagy Szabolcs, az adóhatóság volt alelnöke is. Az Ernst&Young adótanácsadó cégnél dolgozó szakember a Magyar Nemzetnek kifejtette, hogy az amnesztiát kínáló szabályok alkalmazásával egyáltalán nem ért egyet. Főként azért nem, mert az efféle intézkedések bevezetésekor a tisztességes adófizetők jogosan érezhetik magukat rosszul, mondván: nekik is kétes ügyletekbe kellett volna fogniuk, mert akkor most rájuk is vonatkozna a mentesség. – Egyes kimutatások szerint idehaza minden ötödik forint a feketegazdasághoz kerül, vagyis Magyarország adómorálja igen rossz – fejtegette Vámosi.
Az amnesztia pedig az adófizetést elkerülők gondolkodását igazolja, és azt sugallja, érdemes a közteherviselés alól kibújni, mert utóbb úgyis mentességet adnak. Az adószakértő szerint az amnesztia bevezetése hazánkban csak akkor jó eszköz, ha a kedvezményes szabályok nyomán a költségvetés szempontjából is számottevő összeg folyik be.
– Az offshore-amnesztiaszabályból azonban az állam feltehetőleg nem tesz majd szert nagy bevételre, így ezt az intézkedést elhibázottnak tartom, s e passzusok ráadásul joggal háboríthatják fel a tisztességes polgárokat – vélekedett Vámosi-Nagy Szabolcs. Végezetül elmondta: a jövő év közepén, a 2010-es adóbevallások feldolgozása után szerezhetünk tudomást arról, hogy pénzüket külföldről az amnesztia miatt hányan hozták haza. Más, nevük elhallgatását kérő szakemberek azt gyanítják: a mentességet nem feltétlenül az államkassza gyarapítása miatt, hanem egyes üzletemberek kérésére iktatták törvénybe.
origo.hu
Magyar Péter Ukrajna EU-csatlakozása ügyében saját magának mond ellent
