Az egekben a hazai bankköltségek

Európában Románia után Magyarországon kell a legtöbb bankköltséget fizetni, s ebben a két országban a legmagasabb a hitel- és betétkamatok közötti különbség is – mutatják az Eurostat és a BD Center adatai. A kis- és középvállalkozások árbevételének átlagosan fél százalékát teszik ki a bankköltségek, többszörösét, mint más uniós országban.különbség

Románia után Magyarországon kell a legtöbb bankköltséget fizetnie a lakosságnak és a vállalkozásoknak, s e két országban a legnagyobb a különbség a hitel- és betétkamatok között – mutatják az Eurostat és a BD Center Számviteli Kft. adatai. Ezek szerint a magas kamatkülönbözet mellé a magyar pénzintézetek kiugróan magas kezelési költséget és más díjakat számolnak fel, így növelve tovább az európai összehasonlításban amúgy is magasnak számító profitjukat. A bankok mérlegfőösszegéhez viszonyított díjeredmény eléri az 1,33 százalékot, az összes tőkéhez mért díjeredmény pedig a 11,96 százalékot. Összehasonlításképp: e két szempont alapján az uniós átlag 0,43, illetve 7,48 százalékot tesz ki, vagyis Európa többi országában jóval olcsóbban dolgoznak a pénzintézetek, mint hazánkban. Az öszszes tőkéhez mért kamatkülönbözet tekintetében szintén az élbolyhoz tartozunk: ennek mértéke csaknem 30 százalék, szemben az uniós átlagnak számító 14,5 százalékkal. A legszerényebben Belgiumban számláznak a pénzintézetek, itt a magyar banki díjak ötödével is beérik, de Hollandiában, Dániában, Norvégiában és Finnországban sem fog vastagon a ceruza. A legmagasabb banki díjakat a kimutatás szerint hazánkon kívül Romániában és Bulgáriában kell fizetni.
Egyre nagyobb terhet jelentenek a hazai vállalkozások számára a bankköltségek – mutatott rá lapunknak Dukai-Nagy Gergely közgazdász, a BD Center Számviteli Kft. ügyvezetője. Mint mondta, a regisztrációjukban szereplő mikro-, kis- és középvállalkozások árbevételének átlagosan fél százalékát jelentik e díjak, de nem ritka az olyan cég, ahol ez az arány eléri a 2,8 százalékot. E társaságok általában már ötszázalékos árbevétel-arányos adózás előtti eredményt is jónak tartanak, ehhez képest a teljes árbevétel fél százaléka tragikusan sokat jelent – fogalmazott Dukai-Nagy, hozzátéve: a pénzügyi felügyelet első félévi jelentése alapján a magas jövedelmezőség miatt az idei évet is jelentős eredményekkel zárják majd a bankok, miközben a vállalkozásoknak a lehető legszorosabbra kell húzniuk a nadrágszíjat.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Magyarországon az átlagos vállalkozói kamatláb jelenleg 12 százalékos, az ugyancsak saját valutával rendelkező Lengyelországban 6 százalékos, Csehországban 4,2 százalékos, míg az euróövezetben lévő Szlovákiában 3,8 százalékos – mutatott rá Parragh, aki szerint a magyar vállalkozások ezért jelentős versenyhátrányban vannak. A magas költségeket az MKIK elnöke több tényezővel magyarázza. A magyar bankrendszer tulajdonosi szerkezete nem egészséges, egyrészt ez az oka az uniós összehasonlításban kiugrónak számító díjaknak. A másik ok Parragh szerint, hogy még mindig nincs olyan verseny a bankok között, amely nyomán a költségek érdemben elkezdhetnének csökkenni. A harmadik tényező a pénzügyi kultúrában keresendő: más európai országgal összehasonlítva nálunk kevesebben veszik igénybe az elektronikus banki szolgáltatásokat, míg a készpénzhasználat sokkal elterjedtebb.
A magas jövedelmezőséggel kapcsolatban korábban a Magyar Nemzeti Bank is erre az eredményre jutott. Jelentésük szerint a jelentős kamatkülönbség annak köszönhető, hogy hazánkban alacsonyabb az árverseny, s hogy a magyarországi pénzintézeteket viszonylag magas költségszint jellemzi.