A nagy hatótávolságú lokátort Pécs határán belül tervezik felhúzni, egy olyan területre, amely jelenleg is a honvédség birtokában van, s a helyszínen most híradás-technikai berendezéseket működtetnek.
A telket az Európai Unió által védendő Natura 2000 természetvédelmi terület határolja, az objektum alatt pedig Pécs fokozottan védett vízbázisa található.
Mielőtt a Fővárosi Bíróságra került volna a tubesi építkezés, több megoldással is próbálkoztak a pécsiek, évekig a városvezető MSZP–SZDSZ koalícióval és az ügyben hallgató szocialista országgyűlési képviselőkkel szemben a civilek és a jobboldaliak kardoskodtak a radar ellen. Emlékezetes, hogy annak idején a Pécstől húsz kilométerre lévő Zengőre építették volna fel a lokátort, de a zöldek harca végül sikerrel járt: ezt a helyszínt elvetették. Ezek után került napirendre a Tubes, amelyet Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő nevezett meg lehetséges építési területként 2005 végén. Néhány hónappal később Sólyom László köztársasági elnök is vállalható kompromiszszumnak nevezte ezt a tervet.
A botránytól a népszavazásig
Az első városházi botrány a baranyai megyeszékhelyen pedig már a kezdetekkor, 2005. novemberében kipattant: a városi közgyűlés ugyanis törvénysértő módon minősítette át a Pécsi Építési Szabályzatban (PÉSZ) a csúcsot övező területet egészségügyi erdőből különleges honvédelmi területté. Erre válaszul 2006 elején megalakult a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM), amely felvette a harcot az építkezéssel szemben.
A tiltakozók tízezer aláírást gyűjtöttek össze, annak érdekében, hogy közmeghallgatáson fejtsék ki véleményüket. A botrányos ülésen az MSZP–SZDSZ koalíció tagjai megpróbálták elhagyni a termet, de ez csak részben sikerült. A törvénysértő határozatok módosítása végül egy szavazat híján meghiúsult.
A civilek azonban nem adták fel: 2006 szeptemberében népszavazást kezdeményeznek, amelyet aztán 2007-ben meg is tartottak Pécsett. A referendum ugyan nem volt sikeres, hiszen a választásra jogosultak 32,5 százaléka szavazott, de a voksolók több mint 94 százaléka elutasította a létesítményt.
Pécs csatát nyer, és veszít
A referendum után a halogató taktikához nyúlt a 2006-os önkormányzati választásokon újra győztes MSZP–SZDSZ-koalíció. A jobboldal által többször is szorgalmazott, a Tubes hegyen azonnali hatállyal bevezetendő változtatási tilalmat elrendelő határozatot elvetette 2007 márciusában. Helyette csupán a PÉSZ-nek egy késői, az áprilisban már kiadott építkezési engedélyre nem vonatkozó év végi módosítását szavazták meg.
Még mielőtt azonban a módosítás hatályba léphetett volna, a HM már kiadta első fokon az építési engedélyt, majd azt másodfokon is jóváhagyta.
A civilek, 26 pécsi polgár, az Összefogás Pécsért Egyesület, az Istenkúti Közösségért Egyesület és a pécsi önkormányzat ezt követően fordultak a Fővárosi Bírósághoz a szerintük jogsértő építési engedély megvétózása érdekében. A lokátort ellenzők szerint alkotmányban rögzített jogokat sért a beruházás, például az egészséghez és az egészséges környezethez való jogot. Ellenérveik között van az is, hogy a hegyen található kéthektáros terület kivételével a Tubes természetvédelmi oltalom alatt áll, a tettyei vízbázist veszélyezteti az oda tervezett olajos áramfejlesztő, továbbá több száz tonna követ mozgatnának meg a beruházás felépítése során. A zöldek külön jogi procedúrával érték el, hogy mostanáig, a jogerős bírósági határozat meghozataláig a honvédelmi tárca ne kezdhesse meg az munkálatokat a mecseki csúcson.
A bírósági ítélet viszont a minap megszületett, amellyel zöld utat kapott az építkezés. Az indokolás szerint a radar katonai előnyei arányban vannak a természetvédelmi hátrányokkal. A bíróság szerint a lokátornak otthont adó helyszín nem védett természetvédelmi terület, csak azokkal határos, ráadásul speciális építési szabályok vonatkoznak rá, mivel honvédségi területről van szó.
A város folytatja a harcot
A HM a bírósági döntést követően úgy értékelt, hogy a tárca a bírósági per során betartott minden, jogszabályban rögzített eljárási előírást, „mindvégig szem előtt tartva a demokrácia írott és íratlan szabályait”. A tárca szerint már csak az adminisztráció és az időjárás függvénye, hogy mikor kezdődhet az építkezés. A pécsiek pedig figyelemmel követhetik a beruházást.
Az MSZP baranyai szervezete közleményben jelentette ki: mindent el akarnak követni, hogy ne épülhessen lokátor a Pécshez közeli hegyen. Páva Zsolt polgármester szintén leszögezte: nem épülhet radar a Tubesen. A városvezető a NATO főparancsnokságához, illetve a magyar miniszterelnökhöz fordul, hogy kiderüljön: valóban szükséges-e a lokátor felállítása.
A döntés után a CMM aktivistái azonnal nekiláttak a Tubest védő riadólánc felélesztésének. A szervezet Pécs városával, az Összefogás Pécsért Egyesülettel együtt a Legfelsőbb Bírósághoz fordul a Fővárosi Bíróság ítéletének felülvizsgálatáért.
origo.hu
Nem a gyerekmedencében történt a tragédia – megszólalt a Palatinus
