A minősítési rendszer kialakítását maguk a fesztiválszövetségek kezdeményezték – magyarázza a leginkább egy hatósági jogkörök nélküli kamarára emlékeztető szakmai intézőbizottság (SZIB) megalakulásának hátterét Márta István. Rögtön egy szélsőséges példát is említ. Amikor a SZIB elkezdte a szinte átláthatatlanná vált hazai fesztiválkínálat feltérképezését, Borsod megyében olyan fantomfesztivált is találtak, amelyen nemhogy látogató, de program sem volt. – Miközben egyre több rendezvény határozza meg magát fesztiválként, csökken az állami résztámogatás és apad a szponzori keret is. A fesztivál szó nincs levédve, a pályázati pénzekhez való hozzájutás érdekében mégis annyian visszaélnek vele, hogy az öt műfaji alapon létrejött fesztiválszövetség tagjaiban felmerült az igény, első lépcsőben határozzuk meg, mi fér bele, és mi nem – folytatja a tavaly júniusban kezdeményezett minősítési programot irányító SZIB régi-új elnöke. A SZIB nem hatóság – szögezi le Márta István. Érdekképviseletet lát el, előkészíti a fesztiválok regisztrációját és minősítését. Tagjait a fesztiválszövetségek delegálják. A Magyar Művelődési Intézet közreműködésével, a kulturális és oktatási tárca és a Nemzeti Kulturális Alap összesen tizenhétmilliós támogatásából a SZIB tagjai egy Európában is példa nélküli minősítési rendszert dolgoztak ki. A rendszer alapja az önkéntes és ingyenes online regisztráció, célja pedig az, hogy a fesztiválszakma átláthatóvá tételével, a hazai fesztiválok besorolásának segítségével megalapozzon egy, a jelenleginél igazságosabb, objektív fesztiváltámogatási rendszert. Már a regisztráció is informális szűrőként működik – magyarázza Márta István. A Fesztivalregisztracio.hu oldalon eddig 212 fesztivál regisztrálta magát, de még nincs közöttük például a monstre Sziget, a Hegyalja fesztivál és a Budapesti Tavaszi Fesztivál sem.
A már regisztráltak – a költségvetési adatokat leszámítva – nyilvános adatszolgáltatása alapján a SZIB statisztikát készített. Eszerint a nem kifejezetten forprofit hazai fesztiválok nagyobb részt saját bevételeikre támaszkodnak, a tavalyi egymilliárdos elvonás után jelenleg összesen évente nyolcszázmilliós állami résztámogatásból nekik jutó morzsák és a regionális források a költségvetésüknek kevesebb mint felét teszik ki. Számításaink szerint a fesztiválok adóbevétel formájában a nekik juttatott pályázati pénzek többszörösét termelik az államnak – magyarázza Márta István azzal a szakmával szemben gyakran felhozott váddal kapcsolatban, hogy a fesztiválok az adófizetők pénzét költik. A regisztráltak közül december elejéig hetvenkét folk-, művészeti-, gasztronómiai és speciális fesztivál kért, és kapott a SZIB elbírálása alapján kiválóan minősült, jól minősült, vagy minősült címet, amelyet három évig használhat is, feltéve, hogy az újraminősítést önmaga, vagy a SZIB nem kezdeményezi. – A minősítés nem megbélyegzés: ajánlás – hangsúlyozza Márta István, aki szeretné elérni, hogy a pályázati pénzek elbírálásánál a döntéshozók vegyék figyelembe a pályázó rendezvény besorolását. A végső cél az lenne, hogy az átláthatóság érdekében a fesztiválokra vonatkozó kiírások már feltételként tartalmazzák legalább a rendezvény előzetes regisztrációját. A szünetelő Művészetek Völgye még nem regisztrált – árulja el kérdésemre Márta István, majd hozzáteszi: már tervezik a 2007-ben közel negyedmillió látogatóval zárt völgynapok folytatását. A programterv és a szándék már megvan. Kár lenne, ha finanszírozási hiányosságok miatt elmaradna, éppen a fesztiválok évében.
Az ausztrál kormány számtalan figyelmeztető jelzést kapott















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!