Irántól a NAÜ azt várja ezen- felül, hogy bebizonyítsa, nincs több rejtett nukleáris létesítménye, és nem is akar ilyet építeni. A szóban forgó üzemről az Egyesült Államok azt állítja, hogy azt titkosszolgálati módszerekkel fedezték fel, Teherán viszont azt mondja, a Kom melletti létesítmény ügyében a NAÜ rendelkezéseivel összhangban jártak el, és maguk jelentették létezését jóval az előírt határidő előtt a nukleáris felügyelőbizottságnak. A testülethez akkreditált Ali Asgar Szoltaníje iráni nagykövet a szavazás előtt leszögezte, elfogadása esetén a határozatnak hosszú távú következményei lesznek, és hozzátette, hazája nem fog a számára előírtnál szorosabban együttműködni a NAÜ-vel. A döntés idején egyébként az Irán ügyével foglalkozó hathatalmi tárgyalások résztvevői arra próbálják rávenni az iszlám köztársaságot, hogy külföldön dúsítsák urániumkészletét. A mostani szavazás során meglepő volt, hogy azt Oroszország és Kína is támogatta, ez pedig nagyon ritkán fordul elő. Utoljára 2006-ban fogadtak el a NAÜ-ben egy Iránt elítélő határozatot.
A teheráni külügyi szóvivő időközben visszautasította Norvégia külügyminiszterének szavait, aki Sirin Ebadi iráni jogásznő Nobel-békedíjának elvétele miatt aggódott. Jonas Gahr Stoere „sokkolónak és aggasztónak” nevezte az egy nappal korábbi, a jogásznőre hivatkozó hírt, miszerint az iráni hatóságok elvették a Nobel-díját és más kitüntetéseit, valamint befagyasztották bankszámláját. Ramin Mehman-Paraszt szóvivő szerint „az európai országokhoz hasonlóan Iránban is bűncselekmény az adóbefizetés elkerülése, és az ezt elkövető személyek büntetésre számíthatnak”. Mehman-Paraszt egyúttal tagadta Ebadi kijelentését, hogy a díjat elvették volna egy páncélszekrényből. Sirin Ebadi egyébként jelenleg nem Iránban él, mintegy fél éve különböző meghívások miatt külföldön tartózkodik, a szóban forgó ügyről is Londonból tájékoztatta az újságokat.
origo.hu
Párkányi fürdő: Eredményre jutott a szlovák közegészségügyi hivatal az agyevő amőba által fertőzött fiú ügye kapcsán
