Közel tíz hónapja tart a nyomozás. Milyen bizonyítékokat vár még a nyomozó hatóság, hogy vádat emelhessen?
– A bizonyítási eszközök beszerzése, a nyomozás még most is folyik. Ennek oka az is, hogy egyes szakvélemények még mindig nem állnak rendelkezésre; március 16-án rendelték ki a hemogenetikus szakértőt, akinek szakvéleménye a mai napig nem készült el. Ezért a Veszprém Megyei Főügyészség a szakértői vélemény előterjesztésével indokolatlanul késlekedő Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézetet (BSZKI) kettőszázezer forint rendbírsággal sújtotta.
– Egy állami cégnek valószínűleg ez meg sem kottyan.
– A büntetőeljárási törvény szerint járhatunk el, ennek első alkalommal ez a maximuma, ismételt esetben pedig legfeljebb ötszázezer forint bírságot róhatunk ki.
– Meddig kell az intézetnek megküldenie az eredményt?
– A végleges szakvélemény elkészültének határideje január 29-e.
– Tehát addig biztosan nem emelnek vádat.
– Biztosan nem.
– A leterheltség miatt késlekedik a BSZKI?
– Én egy percig nem vitatom, hogy leterhelt az intézet, biztos, hogy a késlekedés oka részben objektív, de mi ezt a végtelenségig nem vehetjük figyelembe.
– Hogyan lehetséges ez egy túlzás nélkül az egész országot érdeklő ügyben?
– Magam nem keresem az okát, az viszont tény: ez a törvény értelmében is soron kívüli, kiemelt ügy, hiszen tizenöten ülnek előzetes letartóztatásban.
– Milyen vizsgálatok ezek pontosan?
– Vér- és DNS-elemzések.
– Mindezek fényében mikorra datálja a vádemelést?
– Nehéz meghatározni, nem is jósolnék, de azt azért elmondom, hogy mostanáig a nyomozó hatóság 682 tanút hallgatott ki, köztük 225 tanút folytatólagosan (a diszkóban történt eseményekkel kapcsolatban közel háromszáz, az utcán történtek tekintetében mintegy száz tanút), ezenkívül 353 felismerésre bemutatást, 36 helyszíni kihallgatást tartott, és az ügy kapcsán eddig 6,3 millió bűnügyi költség merült fel. Ha ezeket a számokat visszaosztjuk a gyilkosság óta eltelt tíz hónap munkanapjaival, világossá válik, hogy egyetlen napot sem töltöttünk tétlenül.
– Azt hallani, hogy azért halad vontatottan a nyomozás, mert a rendőrség és az ügyészség között nem éppen ideális a viszony.
– Nem tudom, milyen csatornából származik az információja, de erre az ügyre nem vonatkozhat. A Cozma-gyilkossággal kapcsolatban a Veszprém Megyei Főügyészség és Rendőr-főkapitányság között a kapcsolat ideális és súrlódásmentes. Ennek során a rendőrség önállóan nyomoz, de az ügyészség fokozott ügyészi felügyeletet gyakorol, ami szoros, heti, sőt napi iratvizsgálatot jelent. Eddig harminchét esetben adott írásban az ügyészség a rendőrségnek szempontokat, bizonyítási eszközök beszerzésére és nyomozati cselekmények teljesítésére, vagyis majdnem minden hétre jutott egy.
– Talán ez a szoros felügyelet zavarja a rendőrséget?
– Nem fontos, mi zavarja a rendőrséget és ügyészségi érdek sincs, itt csak az ügy érdeke számít.
– Az egyik gyanúsított ügyvédje úgy fogalmazott a közelmúltban, hogy nagyon nehéz dolga lesz annak az ügyésznek, aki a vádiratot összeállítja, mert a nyomozók nem tudják bizonyítani, ki szúrt a végzetes éjszakán.
– Nem aggódom, mert a nyomozó hatóság és az ügyészség sokkal többet tud, mint azt feltételeznék. Az eljáráshoz fűződő érdekek azonban nem teszik lehetővé számunkra, hogy mindent közöljünk, amit tudunk, mert ezzel a tanúkat, de a gyanúsítottakat is befolyásolnánk, illetve informálnánk.
– De önök biztosan tudják, ki ölte meg Marian Cozmát?
– Nem nevezzük meg a személyét a vádemelésig, mert úgy gondoljuk, hogy a nyomozás érdekeit sértené, és elősegítené a védelem dolgát. Jelen állás szerint R. Sándor, N. Győző és Sz. Iván megalapozottan gyanúsítható társtettesként elkövetett emberölés; ezenkívül társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés és társtettesként elkövetett maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettével, P. Gábor és B. Csaba pedig társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés kísérletével, míg huszonöt személy a garázdaság minősített esetével.
– Az első három gyanúsított esetében lényeges, hogy melyikük használta a kést?
– Nem, mert egymás tevékenységéről tudva, szándékegységben követték el a cselekményt, ezt támasztja alá az, hogy a megszúrt, földön fekvő játékost még többször fejbe és hátba rúgták, vagyis a szándékuk kiterjedt az élet kioltására. Ehhez képest nem lényeges, hogy ki használta az eszközt, mert mindhárman az élet kioltásával számolva bántalmazták Marian Cozmát.
– Tudják már pontosan miért érkezett az enyingi csapat Veszprémbe, korábban ugyanis számtalan verzió élt.
– Az enyingi gyülekezésnek oka volt, ám az meghiúsult…
– Igaz az, hogy azért gyűltek össze a gyanúsítottak Enyingen, hogy Székesfehérvárra menjenek, és bosszút álljanak egy társukat ért sérelem miatt?
– Sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarom az értesülését. A Veszprémben élő társak javaslatára indult a megyeszékhelyre a társaság, hogy folytassák a szórakozást. A kérdésre felelve: a nyomozás eddig nem igazolt sem leszámolást, sem területszerzést, sem szerelemféltést.
– Rekonstruálná a Patrióta lokálban történteket?
– A gyanúsítottak hajnali két óra körül érkeztek a szórakozóhelyre. Huszonöten jelentek meg a lokálban, és már az érkezésükkor tettleges konfliktusba kerültek vendégekkel.
– Vagyis kötözködtek?
– Lökdöstek, megütöttek férfiakat, tapogatták, inzultálták a nőket. Magatartásuk a megérkezésüktől kezdve kihívóan közösségellenes, személy elleni erőszakos, megbotránkozást és riadalmat keltő volt, s ennek hatására több tucat vendég már a bevonulásukat követően elhagyta a szórakozóhelyet, még mielőtt bármilyen konfliktus kialakult volna.
– Óhatatlanul adódik a kérdés, hogy a helyszínen tartózkodó, szolgálaton kívüli rendőrök hívtak-e segítséget, hiszen nekik ezt a folyamatot látniuk kellett.
– Láthatták volna, ha egy időben vannak ott, de egyesek nem abban az időintervallumban tartózkodtak a lokálban, mások pedig nem azon a szinten szórakoztak – ez ugyanis egy háromszintes épület.
– Ki keveredett konfliktusba először Cozmával?
– Az alagsori helyiségben az imént név szerint említett gyanúsítottak hosszabb időn keresztül nézték a táncolókat, köztük Marian Cozmát és barátnőjét is. Majd az egyikük meglökte, megütötte a román sportolót. Ehhez a személyhez csatlakozott először három elkövető, később ötödikként, B. Csaba. Ők ütötték és rúgták Marian Cozmát, akinek már ekkor a segítségére sietett Ivan Pesic és Zsarko Sesum. A román játékost itt érte egy vese környéki szúrás. Miután befejeződött a diszkóban a verekedés, először a kézilabdázók, majd a gyanúsítottak közül hárman, R. Sándor, N. Győző és Sz. Iván is felmentek az épület elé, ahol ismét összecsaptak Marian Cozmával. Ennek a bántalmazásnak a során szúrták szíven a sportolót, de ezt követően a földre rogyó sértettet – mint mondtam – még fejbe és hátba is rúgták. A segíteni szándékozó, és Marian Cozmához lehajoló Zsarko Sesumot egyikük szintén fejbe rúgta, míg a verekedés során Ivan Pesicet is vesén szúrták, aki ennek következtében majdnem elvérzett. Az épület előtti bántalmazás befejezését követően a három verekedőhöz csatlakozva a többi gyanúsított kergetni kezdte a tanúkat a környező utcákban.
– Uros Vilovski kézilabdázót?
– Őt is, és más játékosokat. De nem a személyek kiléte a lényeges. Amikor nem érték utol az üldözötteket, beszálltak az autóikba és távoztak a helyszínről.
– Vagyis Sz. Iván hazudott az egyik televíziós társaságnak, amikor azt állította, hogy ő már csak a verekedés végére ért az utcára.
– Én nem cáfolok, a nyomozás során megállapított tényállást mondtam el. De ha úgy tetszik, Sz. Iván akarja cáfolni azt, amit a megalapozott gyanú tartalmaz.
– Adódik a kérdés, miért nem próbáltak meg elmenekülni a kézilabdázók?
– Nem hitték el, hogy ez a konfliktus idáig fajulhat. Marian Cozma több mint kétméteres, több mint százkilós fiatalember volt, aki nem rettent meg attól, hogy hárman, négyen belékötnek, sőt, két embert is földre küldött a lokál előtti verekedésben.
– De hát akkorra már kapott egy veseszúrást.
– Azt nem feltétlenül kellett észrevennie, még ha vérzéssel is járt.
– A biztonsági kamera felvételén úgy tűnt, mintha sántikálva ment volna fel a lépcsőn.
– Ez megítélés kérdése, az viszont bizonyosnak látszik, hogy ő az épület elé érve rendbe szedte magát, megnézte a sérüléseit, és amikor a diszkó előtt megjelentek a gyanúsítottak, még mindig nem volt meg benne a veszélyérzet, hogy ott valami visszafordíthatatlan következik be. És amikor újból összecsaptak, akkor sem. A verekedést nem a szemben állók száma és fizikai ereje döntötte el, hanem az alkalmazott eszköz.
– Amivel ő nem rendelkezett…
– És amire nem is volt felkészülve.
– Valóban lehet kivégzésnek tekinteni a szúrást? Elterjedt, hogy nemcsak bedöfték a szívébe a kést, hanem meg is forgatták a pengét.
– Az igazságügyi orvos szakértő véleménye nem igazolja ezt a feltételezést.
– Összegezve tehát: véletlenül és nem előre kitervelten ölték meg a sportolót? Édesapja ugyanis azt állítja, valaki(k) felbérelték fia gyilkosait.
– A nyomozás eleddig nem tárt fel előre kiterveltséget.
– A csapattársak hol tartózkodtak a verekedés és a gyilkosság ideje alatt. Ez azért lényeges, mert őket a rendőrség beidézte tanúként.
– Volt, aki az eset előtt távozott a diszkóból, mások látták a verekedést, Marian Cozma segítségére siettek, volt, akiket üldöztek is, és akadtak, akiket egyáltalán nem inzultáltak.
– Látta valamelyikük a kést?
– A tanúk vallomása nem publikus.
– Az eszköz soha nem került elő…
– Igen, de sem a motívum, sem az elkövetés eszköze nem szükséges a bűnösség megállapításához. Egyik sem alaptényállási elem, a joggyakorlat számos esetében született már úgy jogerős ítélet, hogy nem volt megállapítható a motívum, és/vagy nem került elő az elkövetés eszköze. De ha már a tanúkat említette: az ügyben a nyomozó hatóság hamis tanúzás miatt is kezdeményezett eljárást, olyan tanúkkal szemben, akik lényeges kérdésekben nem a valóságot mondták, és ez már most megállapítható. A Veszprémi Nyomozó Ügyészség már vádat is emelt velük szemben.
– Kik ők?
– T. Helga (akit a média az egyik gyanúsítotthoz fűződő viszonya kapcsán emlegetett – a szerk.) és N. Valentina, akik tagadták, hogy látták volna a szórakozóhelyen történt eseményeket, így az alagsorban kirobbant verekedést, ám vallomásaikat a kamerák felvételei cáfolják.
– Vizsgálják még, hogy R. Sándort ki ütötte üveggel fejbe?
– Folyik a nyomozás, de ennek tárgyában értelemszerűen csak az alapügy lezárásával egyidejűleg születhet érdemi döntés.
– Az utcai kamerák felvételeit felhasználták a nyomozás során? Ezzel kapcsolatban is ellentmondásos vélemények láttak napvilágot.
– Minden kamera felvételét felhasználjuk. Több kamera volt a szórakozóhelyen, a diszkóban és a bárban is. Az épület előtti eseményekről azonban nem áll rendelkezésünkre felvétel, ugyanakkor fel tudtunk használni más kültéri képeket, amelyek segítségével (is) sikerült egy másodpercre lebontott időrendi táblázatot készíteni az enyingi csapat érkezésétől addig, amíg el nem hagyták a helyszínt.
– Vagyis a bárral szemközt található utcai kamera nem működött.
– Nem.
– Az ügyvédek kifogásolták, hogy több alkalommal, indok nélkül maradtak el
a helyszíni kihallgatások. Ennek mi volt az oka?
– Az ügyben eddig több helyszíni kihallgatást foganatosítottak. A bizonyítási eljárásokat, és azok időpontját a nyomozó hatóság határozza meg, de előfordulhat, hogy tervezett nyomozási cselekmény objektív okok miatt időlegesen elmarad, vagy véglegesen törlődik.
– Miért csak fél évvel az esemény után kezdődtek a felismerésre bemutatások? A védők többször is kérték, javasolták, hogy ezeket végezze el a nyomozó hatóság, hiszen mostanra a tanúk emlékképei szinte teljesen törlődtek.
– A kihallgatott tanúk számának nagyságából is látszik, hogy a kihallgatások és a bizonyítási eljárások nem folytathatók le egyik napról a másikra. A tanúkat először fel kellett kutatni, majd ki kellett hallgatni. A felismerésre bemutatásnak pedig előfeltétele, hogy akitől a felismerés várható, azt előzetesen részletesen nyilatkoztatni szükséges.
– A huszonhét gyanúsított zöme pár hete került csak előzetesbe. Miért? Nem lett volna szerencsésebb előbb összegyűjteni a társaságot, kihallgatni őket, esetleg egymással mielőbb szembesíteni?
– Gyanúsítotti kihallgatásra akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok alapján valaki megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével. Az előzetes letartóztatás általános feltétele pedig a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja. Ezeket az adatokat azonban először össze kellett gyűjteni, ez értelemszerűen időbe telt/telik.
– Kiterjedt a nyomozás arra, hogy a szervezett alvilágnak van-e köze a gyilkossághoz? A román média ugyanis meg van erről győződve; drogot, védelmi pénzek szedését, ingatlanpanamákat emlegetnek.
– A nyomozás kiterjed a bűnszervezet vizsgálatára, illetve arra, hogy a cselekményt bűnszervezetben követették-e el vagy sem. Jelenleg a megalapozott gyanúk erre nem utalnak.
– Az enyingi banda tagjainak gyarapodásával, életmódjával is foglalkoztak?
– Igen, vizsgáljuk az elkövetők vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyait, életvitelét és életmódját is.
– Kijelenthető tehát, hogy a gyanúsítottak alapvetően korábban is bűnözésből éltek?
– R. Sándor, N. Győző és Sz. Iván esetében megalapozott a gyanú, hogy üzletszerű kéjelgést folytató személyekkel tartatták ki magukat, ezért őket már kitartottság bűntettében is meggyanúsították.
origo.hu
Teljes gázzal falnak csapódott a friss jogosítvánnyal rendelkező 18 éves fiú – videó
