Magyar dömping a nemzetközi szexpiacon

Magyarok csalják kelepcébe, és többnyire szintén magyarok, több esetben cigányok futtatják és tartják fogságban a külföldön dolgoztatott fiatal, magyar prostituáltakat. Itthon a kerítők kedvükre vadászhatnak a nehéz anyagi körülmények között élő, elhanyagolt vagy állami gondozott fiatalok között. Ők azok, akik nincsenek felvértezve ellenük elég tapasztalattal és önbizalommal.

Nem segít a magyar állam. Évekbe telhet, míg újra megtalálja a helyét az, akit korábban prostitúcióra kényszerítettek – tájékoztatta lapunkat Hoffmann Krisztina utcai szociális munkás. A bántalmazottak mindegyike poszttraumás szindrómában szenved, de hazánkban kevés az olyan pszichológus vagy pszichiáter, aki kezelni tudja az ilyen traumát átélt embereket. Egy kanadai szakember szerint léteznek azok a kényszerítő eszközök, amelyekkel húsz nap alatt bárki prostituálttá tehető. A fizikai sérülések viszonylag gyorsan gyógyulnak, a lelki rehabilitációhoz azonban nagyon hosszú idő kell. A gyógyulási esélyeket rontja a gyermekkorban átélt bántalmazás, erőszak, és javítja, ha a kiszabadított nőnek, gyereknek van hová hazatérnie, ha a családja megbocsát neki, és nem tartja hibásnak azért, ami vele történt; ha ezek mellé szakmai segítséget is kap, van remény arra, hogy kilépjen előző életéből. A szabadult lánynak önbecsülést kell szereznie, és meg kell tanulnia, el kell hinnie, hogy nem rabszolgaságra született. Ehhez azonban sok hónapos terápiára van szüksége, amit csak igen ritkán kaphat meg. Magyarországon ugyanis nincs olyan intézmény, amely fel lenne készülve arra, hogy fogadja és ellássa a gyakran sokéves rehabilitációra szoruló áldozatokat. Létezik ugyan néhány, az emberkereskedők kezéből szabadultak számára létrehozott titkos menedék, de itt csak kevés ideig maradhatnak. A prostitúció és az emberkereskedelem áldozataival foglalkozó Mona-projekt munkatársai egy éve gyűjtik az információt a különféle szakmák képviselőitől, hogy kapnak-e megfelelő támogatást a bajbakerültek, és hogy milyen jogi szabályozásra, illetve szakmai támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy végre a magyar állam is részt vegyen az áldozatok megmentésében.

Fantasztikus vagy, gyönyörűen táncolsz, sokkal többet érdemelsz – néha ez is elég ahhoz, hogy fiatal lányok sorsa örökké megpecsételődjön. A kerítők gátlástalanok, és mindent megígérnek, amire áldozatuknak szüksége lehet: szerelmet, biztonságot, anyagi jólétet. Pontosan tudják, melyek azok a hívó szavak, amelyekre a nehéz sorban élő, tapasztalatlan, esetleg rossz családi hátterű vagy állami gondozott lányok hallgatnak. Ők az ideális áldozatok, a későbbi „gazdájuknak” vagyonokat kereső és szabadulni sosem bíró prostituáltak.
Óriási üzletről van szó, egy ENSZ-jelentés szerint a kelet-európai prostituáltak évente 5–10 milliárd svájci frank (azaz 900–1800 milliárd forint) nyereséget hoznak a bűnözőknek.
Közöttük a magyaroknak is, nem csoda, hogy mostanában egyre többször hallani szép szóval kelepcébe csalt vagy elrabolt és külföldön szexmunkára kényszerített lányokról, gyakran kamaszokról. Pedig tizennyolc évesnél fiatalabbakat a kerítők viszonylag ritkán hálóznak be, mert számolnak azzal, hogy a hazai törvények értelmében a lányok fiatal kora miatt súlyosabb büntetést kaphatnak. Az áldozatok és a tettesek egyaránt magyarok.
Tizenévesen az utcára
Magyarok cserkészték be, majd vitték Olaszországba azt a 15 éves budapesti magyar lányt is, akit október közepén szabadítottak ki a vicenzai rendőrök. Talán emlékezetes még a történet, a lánynak sikerült megszereznie egyik kliense telefonját, és riasztania itthon lévő édesanyját azzal, hogy egy kék házban tartják fogva. Az információ a magyar rendőrségtől az Interpolhoz, onnan pedig az olasz hatóságokhoz ment, akik másnap megtalálták a strichelésre kényszerített lányt. Riccardo Tumminia, a nyomozást vezető trevisói rendőrparancsnok akkor lapunknak elmondta, egyre gyakrabban bukkannak fel az utcán magyar lányok, akiket a – szintén magyar – bűnözők aranyáron adnak tovább külföldi „kollégáiknak” a nyugat-európai szexpiacokra. Egy helyi lap szerint az említett Vicenzában például egy „menet” az utcán 50, egy egész éjszaka 500– 1000 euróba kerül, és egyre többször vezetnek magyar bűnözőkhöz a nyomozás szálai Anconában és Udinéban is.
Az észak-olaszországi Bresciában egy 16 éves debreceni lány úgy tudott megszabadulni futtatóitól tavaly nyáron, hogy egy telefonfülkén üzenetet hagyott, amire felfigyeltek a járőrök. A rendőrök megrohamozták a motelt, ahol fogva tartották, és tucatnyi magyar és román fiatal lányt szabadítottak ki. Kiderült, hogy valóságos prostitúciós hálózatról van szó, amelyet magyar bűnözők építettek ki, az „utánpótlást” egy debreceni házaspár biztosította, úgy, hogy olaszországi mulatójában ajánlott munkát a fiatal lányoknak. A családjuktól elszakítva már könnyű volt kézben tartani őket, főként, hogy azzal fenyegetőztek, ha szökni próbálnak, savat öntenek rájuk és kivégzik a családjukat.
D. Katalin alig töltötte be a 18. évét, amikor meggyilkolták. A Velence–Trieszt közötti autósztrádán tavaly tavasszal egy furgonból az autók közé dobták a prostitúcióra kényszerített lányt, több autó is elgázolta. Kiderült, hogy kevéssel korábban – még nagykorúsága előtt – egy szervezet megpróbálta kimenteni a futtatók karmai közül. Egy prostituáltakat segítő közösségbe vitték, de néhány órával később elszökött onnan.
Nagyüzemben működtették – szintén magyarok – az anconai szexrabszolgapiacot is, a társaság hét tagját idén augusztusban Pest és Békés megyében fogták el. Évente legalább 25, többségében magyar lányt vittek ki és kényszerítettek prostitúcióra, bevételük több millió euró lehetett. A vállalkozás egy házasságközvetítő iroda álcája alatt működött, a munkaszervezésért és a rabszolgák ellenőrzéséért egy magyar nő felelt. A társaság hasonló vállalkozásokat vitt Svájcban, Németországban, Ausztriában és Hollandiában is. Módszereikről annyit: a lányokat már Magyarországon tőrbe csalták, megfélemlítették, „betörték”, majd Olaszországon piacra dobták őket. Az elégedetlenkedőket, lázadozókat fenyegetéssel és veréssel bírták jobb belátásra a szintén magyar, a két ország között ingázó főnök verőemberei.
Magyar szexpiac Nyugat-Európában
Hírük van a magyar futtatóknak Svájcban is, ahol az utóbbi időben több száz, gyakran rabszolgaként tartott magyar prostituált lepte el a nagyvárosokat. A svájci szociális szolgáltatók szerint nemcsak a svájci frank vonzereje, hanem a szegénység és a bűnöző bandák is okai annak, hogy ezek a lányok olyan messzire kerülnek hazájuktól. A jelenségről egy magát Margitnak nevező, 26 éves nő adott nemrégiben terjedelmes interjút a Le Matinnak. Fénykép nem készülhetett róla, hogy a banda, amely megvásárolta, ne állhasson bosszút Magyarországon maradt gyerekein, szülein. Beszámolója szerint a prostituáltak többségét csapdába csalták, nagyon kevesen döntöttek maguk, amikor valamiféle hamis szabadság bűvöletében erre a pályára léptek.
„Karrierje” öt évvel ezelőtt kezdődött, amikor – bár férje és ő is dolgozott – eladósodtak egy uzsorás cigánynak. Párja elhagyta, ő pedig nem tudott fizetni. Az uzsorás emberei elrabolták, megerőszakolták és kényszerítették, hogy – még Magyarországon – prostitúcióval keressen pénzt nekik. Aztán, akár egy árut, más bűnözők vették meg, majd azok is továbbadták németországi bárokba, bordélyházakba, amszterdami kirakatokba.
Többször is szökni próbált, hazajött az édesanyjához és a gyerekeihez, de a banditák utána mentek, bottal verték. Máskor fogta a gyerekeit, és Magyarország egy másik csücskébe rejtőzött velük, de megtalálták. Végül, miután nagyobbik fiát autóval akarták elütni, beadta a derekát, visszament Svájcba. Nemsokára azonban újra teherbe esett, a Magyarországon élő nagyfőnök parancsára futtatója megverte és az utcára zavarta. Végül terhessége és talán betegsége miatt döntött úgy, hogy feljelentést tesz a banditák ellen. Azóta megszülte harmadik gyermekét, jelenleg egy biztonságos helyen élnek, kettesben. Azt kizártnak tartja, hogy visszatérjen Magyarországra. Egykori „tulajdonosai” ugyanis megölnék, hogy így állítsanak elrettentő példát a lázadók elé.
Mendrisióban október elején egy 18 éves magyar lányt szabadítottak ki a rendőrök, két svájci és egy 22 éves magyar férfi tartotta fogva és kényszerítette prostitúcióra. Zürichben tavaly két magyarországi cigány férfi letartóztatásakor derült ki, hogy hosszú ideje szállítják Magyarországról az „utánpótlást”. A város szegénynegyedében – egyébként rendkívül alacsony áron – dolgoztatott, szintén cigány lányok száma néhány hónap alatt szinte megduplázódott. A rendőrség szerint idén augusztus végén százhatvan magyar prostituált koptatta Zürich utcáit, és még hetven dolgozott szalonokban, illetve bordélyházakban.
Az amszterdami vöröslámpás negyedben idén februárban halálra szurkálták a 19 éves Szabó Bernadettet. Az amszterdami kerületi ügyészség szokatlan lépésre szánta el magát: néhány napos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nyomozás után októberben 15 ezer euró, azaz körülbelül négymillió forint jutalmat ajánlott a nyomravezetőnek Magyarországon és Hollandiában, mert feltételezik, hogy a gyilkossághoz magyar futtatóknak is közük van.
Maradandót alkottak honfitársaink Franciaországban is idén áprilisban, amikor strasbourgi pályafutásuk koronázásaként Toulouse-ba tették át a székhelyüket – írta a La Depeche. A Minimes sétányon, a már foglalt placcon három magyar fiatal prostituált jelent meg, akiknek szintén magyar futtatójuk fenyegetéssel és veréssel próbált helyet csinálni. A férfit letartóztatták, luxusterepjáróját elkobozták, a három nő pedig – akik a rendőrség szerint a férfi áldozatai voltak – eltűnt Toulouse-ból. A lap szerint a férfi egy nagyobb társaság tagjaként tevékenykedett.
A fent említett, magyar prostituáltakról szóló esetek mindegyikében futtatóként vagy társtettesként felbukkantak magyarok. Abban a reményben, hogy további adalékokkal szolgálhatunk a történetekhez, megkerestük a Nemzeti Nyomozó Irodát. Szűkszavú választ kaptunk, amelynek lényege: az általunk említett ügyek közül csupán egyben folytatnak eljárást, arról azonban a vizsgálat érdekében nem nyilatkoznak. A többi öt esetben a külföldi hatóságok nyomoznak.
Vadászat a gyengébbekre
A toborzók módszerei igen változatosak, éttermekben, szállodákban, bárokban, diszkókban, pubokban környékezik meg a kiszemelt fiatalt azzal, hogy gyönyörű, szexis. Netán kitűnően táncol, és első látásra beleszeretettek, esetleg jól fizető állást ajánlanak neki. Máskor ismerősök, „barátok” vagy éppen rokonok azok, akik a fantasztikus lehetőséget meglebegtetik a tapasztalatlan és naiv fiatal előtt. Gyakoriak a kevés munkát és jó fizetést ajánló álláshirdetések is, amelyekhez általában csupán egy-egy telefonszám tartozik, és bizony az is megesik, hogy az utcáról rabolják el a szerencsétlen lányt. Az ORFK adatai szerint a lánykereskedők áldozatai jellemzően alacsony iskolai végzettségű, rossz anyagi és bizonytalan családi körülmények között élő fiatalok, akiket könnyű megszédíteni a jobb élet ígéretével. A bűnözők előszeretettel választják ki áldozataikat a nevelőintézetben vagy állami gondoskodásban felnövő fiatalok közül. Szerelem, család ígéretével, látszólagos figyelemmel, ajándékokkal magukhoz édesgetik őket, és – szerencsés esetben – ugyanezzel hárítják el kitörési kísérleteiket is. Sokszor erőszakra sincs szükség, elég, ha ezek a lányok érzik, fontosak valakinek. Rosszabb esetben azonban verik, kínozzák, és itthon maradt családjukkal, gyerekükkel zsarolják őket. A lányok a körből kiszakadni nem tudnak, hiszen nem tanulták meg, hogyan érvényesítsék érdekeiket, ráadásul fogalmuk sincs arról, hogy a prostitúción kívül mi módon tarthatnák fenn magukat.