A csügési magyarok mind buzgó római katolikusok. A faluban levő ortodox románokkal nem házasodnak össze. Elválás, lopás, gyilkosság egyáltalán nem, veszekedés pedig csak ritkán fordul elő köztük. Az előírt egyházi ünnepeken kívül a románokét is megülik. Fából készült, bevakolt és fehérre meszelt templomuk 1895-ben épült a régi fatemplom helyén, amelyben az öregek állítása szerint évek-harang volt. Ezt annak idején a Csügésen levő üstökhen készítették a dácsok (=csehek). Még ma is azt mondják: „Megjünk az üstökhöz.” A sekrestyében a moldvai diószíni templomban levő feszülethez nagyon hasonló primitív feszület függ. A dormánfalvi (Dormanesti) plébániához tartoznak. Mivel az odavaló pap meghalt, újabban a gorzafalvi (Grozesti) és a gyímesbűkki plébános jön át misézni. A misén latinul és magyarul énekelnek. Ha a pap nem jöhet, akkor a diák vezetése alatt mondják el a következő imádságokat és parancsolatokat: reggeli ima, hiszekegy, gyónom a mindenható Istennek; öt- és tízparancsolat, hét főbűn, hét főigazság, hét szentsége hit-, remény-, szeretetbeli indulat és töredelmesség. Ennek a közös imádságnak, illetőleg elmondásnak az a célja, hogy az írni és olvasni nem tudók is megtanulhassák és gyakorolhassák. Ugyancsak e célból a diák megmagyaráz egy-egy részt a katekizmusból. Végül elmondják az olvasót. A faluban levő állami elemi iskolában a kántor tanítja a hittant. Évente egyszer Havi-Boldogasszony napján (aug. 15.) búcsút tartanak; ugyancsak ezen a napon van az évente csak egyszer tartott vásár is. Bertalan Imre kántor kezdeményezésére most épül a művelődés háza, melyben színpad is lesz. Vasár- és ünnepnapokon itt fognak táncolni, vallásos színdarabokat elő adni és társadalmi oktatásban részesülni. A leányok és legények énekkara is itt szerepel majd.
[…] Keresztelés. Ha a gyermek megszületett, elmegy az apa ahhoz, akit komának óhajt, és megkéri, hogy keresztelje meg a gyermeket. Két-három nap múlva a meghívás után a komaasszony a következő ételeket viszi a beteg aszszonynak: sült tyúkot, húslevest laskával, egy l. bort, pálinkát és kenyeret. Az újszülött részére visz: inget, sapkát és plakomát. Ezt kicsi radinának hívják. Ezután kb. három-négy nap mulva megint visz az asszonynak kis radinát. A harmadik radinát nagy radinának hívják. Erre a koma és a jó barátok is elmennek és mektisztelődnek, s ezért kumetriának is hívják. Ez a szülök költségén történik. Az újszülöttet születés után egy-két hét múlva keresztelik meg, mikor az anya fel tud kelni. Csak a templomban keresztelnek. A gyermeket a komaasszony viszi a templomba. Vele megy a keresztkoma is, aki két szál gyertyát visz.
(Balogh Ödön: Néprajzi jegyzetek a csügési magyarokról, 1942)
origo.hu
Júliusban megváltozik az 1-es villamos útvonala
