A cigány kifejezés ma Magyarországon a legsúlyosabb szitokszó, a szót a népszerű internetes keresőkbe beírva az első találatok a cigánybűnözésről szólnak. Míg az ezredfordulón a felnőtt állampolgárok harmada vélte úgy, hogy a cigányoknak a vérükben van a bűnözés, a deviáns viselkedés, ez az arány tavaly már meghaladta a kilencven százalékot – hangzott el az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) tegnapi sajtótájékoztatóján. Az elkülönített telepeken élő hazai romák helyzetéről, életükről, sorsukról, a többségi társadalomhoz fűződő viszonyukról végzett kutatást nemrégiben az OKRI, a vizsgálatról annak vezetője, Solt Ágnes szociológus számolt be.
*
A kutatást négy megyében – Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, illetve Somogy – végezték a szakemberek tavaly és idén. Tizennégy település tizenhat cigány telepén készítettek interjút az ott élőkkel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gettókban élő romák kilátástalannak találják helyzetüket, s nem hiszik el, hogy kitörhetnek abból. Solt Ágnes szerint pattanásig feszült a cigányok és magyarok viszonya azokon a településeken, ahol korábban felvonult, demonstrált a bíróság által feloszlatott Magyar Gárda. Azokban a falvakban, ahol ez nem történt meg, a két népcsoport között – a kutatás szerint – nem nőtt a feszültség.
A 120 mélyinterjúra vállalkozó cigány ember szerint életvitelük és mélyszegénységük oka, hogy környezetük, a többségi társadalom kirekeszti őket. A kutató ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy munkájában kontrollt is alkalmazott, s a vizsgált településeken a nem romák közül való kulcsszemélyeket – védőnőket, tanítókat, kocsmárosokat, benzinkutasokat – is megkérdezett.
Solt Ágnes külön foglalkozott az említett telepeken élő cigányok életvitelével, attitűdjeivel is, amelyekből könnyebben megérthető a világképük. A gettók lakóinak 85 százaléka munkanélküli, sok család egyetlen bevételi forrása a segély és a családi pótlék. A romáknak ebből következően nincs napirendjük, nem különülnek el náluk a hétköznapok és a hétvégék sem. Gyermekeiket nem nevelik tudatosan, azok inkább egymás között, az utcán szocializálódnak, ahol az erő és a dominancia számít. A szülők többnyire csak fegyelmezési szándékkal kerülnek kapcsolatba a kicsikkel. Több, az interjút vállaló cigány ember kijelentette, hogy amúgy is sok a gyerek, a lényeg, hogy nőjenek fel valahogy. A közösségekben nincs szülői minta, illetve az csak a tettlegességben nyilvánul meg. A telepek lakói aluliskolázottak, szakmájuk nincs, alkalmi munkákból élnek, vagy az erdőkben fát, gyógynövényeket gyűjtenek, s azokat eladják.
Mindenütt jelenlévő probléma az alkoholizmus, a férfiak döntő többsége függő. Utóbbi jelenség agressziót is szül, gyakran és súlyosan bántalmazzák az asszonyokat és a gyermekeket. Az ital a családok döntő részét folyamatos nyomorban tartja.
Éppígy mindenütt találkoztak a kutatók az uzsorával is. A megfizethetetlen kamatokra kapott pénzből sokan italt vesznek, vagy más kölcsönöket igyekeznek visszafizetni belőle. Az uzsorások külön kasztot képviselnek a cigányságon belül, őket félelemmel vegyes tisztelet övezi. Az adósok sokszor a kölcsönzők erőszakosságától félnek, de – a munka híján máshol hitelképtelen emberek – ugyanígy rettegnek attól is, hogy az uzsorásokon kívül nincs kihez fordulniuk szorult helyzetükben.
Solt Ágnes kiemelte, hogy a cigánytelepeken ugyanakkor nincs összetartó erő, a lakók inkább sorsközösségként fogják fel életüket. A családok tagjai figyelnek egymásra, de nem segítik egymást a gyarapodásban. A szociológus kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a cigányokban él egyfajta irigység: a sorsukkal elégedetleneket, az azon változtatni akarókat kiközösítik maguk közül. Hasonlóan megkeseríti mindennapjaikat a sokszor alaptalan pletyka, amely az egymás közötti konfliktusaik egyik fő forrása.
Összetartás akkor alakul ki a csoportokban, ha úgy érzik, kívülről fenyegetik őket. Az önkormányzatoknál folyósított segélyeket a romák fizetésnek hívják, de ugyanakkor bizalmatlanok a hivatalok dolgozóival szemben.
Solt Ágnes hangsúlyozta, hogy az általa vizsgált közösségek tagjai keveredett romák, nem jellemző rájuk az oláhcigányok büszkesége, de egyetértés van köztük abban, hogy nyomorukért mindanynyian a magyarokat hibáztatják. Megfigyelhető azonban, hogy bizakodnak sorsuk jobbra fordulásában azok a romák, akik keresztény felekezetekhez tartoznak, vagy azok missziót teljesítenek közösségeikben.
Solt elmondta, a cigányság integrálása hosszú feladat, s a többségi társadalom elfogadó szemléletére van hozzá szükség. Alapja a gyermekek minőségi oktatása lehet, amellyel a következő cigány generációk társadalmi mintákat sajátíthatnak el. A politikusoknak ugyanakkor hallgatniuk kell a szakemberek jelzéseire, s le kell számolni az óvatoskodó kifejezésekkel. Solt szerint jogi szempontból valóban nem létezik cigánybűnözés, de a szociológiai megközelítés nem vitatja létét.
A kutató kiemelte: az előítéletek erősödése, a problémák elkendőzése beláthatatlan következményekkel, akár nyílt, népcsoportok közötti erőszakkal is járhat a jövőben.
origo.hu
Megkínoztak egy nőt a pátrohai horrorházban
