P Ó T S Z É K

20/20
Bakelit (Yorick Stúdió – Marosvásárhely & dramAcum – Bukarest). Író-rendező: Gianina Carbunariu. Bemutató: november 27.
1990. március 19-én és 20-án Marosvásárhelyen összecsapott a román és a magyar tömeg; a harcokban mindkét oldalon többen életüket vesztették vagy megsebesültek. Mindössze ennyit tudhat meg biztosan az, aki a fekete március néven emlegetett etnikai zavargások felderítésére indul. A feltételezett okokról nincs közmegegyezés. A cím nemcsak március 20-át és az azóta eltelt húsz évet jelöli. Az öt magyar és az öt román színész az előadásban saját nyelvén vagy a másik nyelvét bevallottan ügyetlenül beszélve szólal meg. Kinek hogy sikerül.

A kaméliás hölgy
Egri Gárdonyi Géza Színház. Író: Alexandre Dumas. Rendező: Barta Dóra. Bemutató: november 27.
Egy halálosan beteg párizsi kurtizán átéli az utolsó nagy szerelmet, amely talán megválthatná. Ha az érzelmek valóságosak, a halál kapujában egy nő tényleg megváltásként éli át élete nagy szerelmét?

Indul a bakterház
Kecskeméti Katona József Színház. Író: Rideg Sándor. Rendező: Cseke Péter. Bemutató: november 27.
Rideg Sándor a fiatalságát a pusztán töltötte, csikósként dolgozott, majd Budapestre keveredett, ahol gyári munkásként kereste kenyerét. Néhány elemit végzett el, így szinte írástudatlan volt, eszébe sem jutott, hogy irodalommal foglalkozzon. Huszonnégy éves korában politikai okokból letartóztatták, és az őt vallató rendőrfőnök, aki büszke volt nagy műveltségére, meg volt róla győződve, hogy valójában egy remek színészi képességekkel megáldott értelmiségivel áll szemben. Miután alaposan kifaggatta őt, ámulva diktálta a jegyzőkönyvbe, hogy a kihallgatottnak „remek nyelve és stíluskészsége van”, akár író is lehetne belőle. A rendőrfőnök rátapintott Rideg írói tehetségének legnagyobb erényére, ugyanis már legelső regénye, a Népszavában folytatásokban megjelent Indul a bakterház is sajátos nyelvi világával tűnt ki a kortárs irodalmi alkotások közül. Ízes tájszólás és városi argó keveredik benne a fékezhetetlen mesélő kedvvel.

Boldogtalanok
Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház. Író: Füst Milán. Rendező: Koltai M. Gábor. Bemutató: november 28.
A középpontban a jobb sorsra érdemes, valamikor tehetséges embernek induló Húber Vilmos nyomdász áll és a tőle elszakadni képtelen nők, a szeretői, akik a férfi részvétlenségével harcolva egy ponton áldozatokká válnak. Nem különbek azok a kapcsolatok sem, amelyek Húbert anyjához vagy nővéréhez fűzik. Naturalista színműről van szó, amelyben a szereplők belső történései érdekesebbek a konkrét eseményeknél. A dráma a huszadik század elején elutasításra talált, csak a hatvanas években fedezte fel a magyar színház a maga számára Füst Milán drámaírói tehetségét.