E megbeszélésen jelen voltak a vagyonkezelő szakértői is. Függetlenül attól, hogy az MNV Zrt. egyedül maradt azon véleményével, mely szerint megfelel a jogszabályoknak az a gyakorlat, hogy összevonva, ezer hektáronként értékesítik az állami földeket, egyik minisztérium sem tett semmilyen, e törvénytelennek ítélt módszert megakadályozó intézkedést. A megbeszélésen Sirman Ferenc, az agrártárca államtitkára úgy fogalmazott, hogy a vagyonkezelő törvénysértő álláspontja csak addig tartható, amíg azzal ellentétes bírói ítélet nem születik.
Lapunk megkereste mindhárom érintett minisztériumot az- iránt érdeklődve, hogy miért nem tettek semmit, miután egyértelművé vált számukra is, hogy az MNV Zrt. földértékesítési gyakorlata ellentmond a földtörvény előírásainak. – Tekintettel arra, hogy ebben az ügyben több tárca is érintett, és arra, hogy az MNV Zrt. eljárásának hátteréül szolgáló jogszabályok a kormányzati munkamegosztás alapján a Pénzügyminisztérium, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium feladatkörébe tartoznak, a vagyonkezelő gyakorlatával és annak megítélésével kapcsolatban e két szaktárcát érdemes megkeresni – válaszolta megkeresésünkre az IRM sajtóosztálya.
Az agrártárcának írt levelünkben az iránt érdeklődtünk, hogy a minisztérium tartja-e magát azon véleményéhez, miszerint a vagyonkezelő gyakorlata törvénytelen, s ha igen, tekinthető-e kvázi szemlehunyásnak a törvénytelenség felett Sirman Ferenc álláspontja, mely szerint az első bírósági döntésig az MNV Zrt. folytathatja a jogszabályba ütköző földértékesítéseket. Dékány András, az FVM sajtófőnöke egy hosszabb telefonbeszélgetés során lényegében azt fejtette ki, hogy a tárca álláspontja változatlan. Mint mondta, nem arról van szó, hogy Gráf József agrárminiszter pártolja a törvénytelenséget, csak arról, hogy van egy jogértelmezési vita, amelyben szerinte valamelyik érdekelt fél kezdeményezésére a bíróság tehetne igazságot. Kérdésünkre, hogy a tárca miért nem tett semmit a törvényes rend helyreállítása érdekében, hiszen Gráf József agrárminiszter a felelős a magyar földbirtok-politikai irányelvek betartásáért, a sajtófőnök arról számolt be, hogy ez nem a tárca dolga. Ebben az esetben – vetettük fel – úgy tűnik, bekövetkezett az, hogy az agrárminiszternek nincs ráhatása a földértékesítési eljárásokra. A vagyontörvény elfogadásakor Gráf József úgy nyilatkozott, hogy amennyiben ez bekövetkezik, lemond. Dékány András szerint ez nem következett be, mivel a tárca megtett mindent az ügyben, hiszen kifejtette ellenvéleményét. Emlékeztettünk arra, hogy a vagyontörvényt a miniszter is megszavazta, bizton állítva, hogy ráhatása lesz a földértékesítésekre. A tárca sajtófőnöke erre kifejtette, hogy a Pénzügyminisztériumnak van feladata az ügyben, mivel a pénzügyminiszter felügyeli a vagyonkezelőt.
Vagyis végeredményben mindkét tárca Oszkó Péter pénzügyminisztert nevezte meg felelősnek. A pénzügyminiszternek viszont láthatóan más a véleménye. A tárcavezető egy ideig még azt is tagadta, hogy kapott volna meghívót a szóban forgó háttéregyeztetésre. Később pedig kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy azért nem ment el az egyeztetésre és nem képviseltette magát, mert „a vagyontörvény a vagyonkezelő felügyeletét a vagyontanács feladataként határozza meg”, s ezért nincs lehetősége a vagyonkezelő közvetlen felügyeletére. Ezzel szemben a vagyontörvény egyértelműen fogalmaz: az állam nevében az MNV Zrt. felett a részvényesi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja. A pénzügyminiszter tehát nem vállalja fel a felelősséget, miközben a jogszabályok szerint ő a vagyonkezelő felügyeletét ellátó tárcavezető.
origo.hu
Megkínoztak egy nőt a pátrohai horrorházban
