Tetőtől tankig?

Ínyencek asztalára való az a kötet, amelyet bár nemrég adtak ki, még egy másik korszak megállapításait tartalmazza. A Távolodás és közelítések – Rendszerváltás és Kádár-korszak című kiadvány megfelel e kritériumnak, hiszen egy 2005. októberi konferencia előadásait foglalja magába. Hol volt még akkoriban az őszödi beszéd, az elsíbolt ígérethalmaz, az átoperált hamis költségvetés és a 2006. őszi kormányzati erőszakhullám? Mindez alapvetően más fénytörésben láttatja azoknak a kutatóknak a gondolatait, akik mit sem tudhattak arról, hogy a Kádár-kor nemhogy kopogtatni, de dörömbölni fog a szocialista kormányfőn keresztül, nekifeszülve a demokrácia védőbástyáinak. Nagy és értelemszerűen megválaszolhatatlan kérdés: mennyit igazítottak volna gondolataikon az előadók, ha valami sci-fi távcsővel a jövőbe tekinthettek volna? Mai, pár évvel tapasztaltabb szemmel még érdekesebbek azok a narratívák, amelyek az eufemisztikusan állampártinak hívott keleti típusú diktatórikus szovjet rezsim kapcsán születtek.
Ripp Zoltán úgy véli, a globalizációs folyamatok maguk távolították el az akadályokat, hogy megfelelő politikai körülmények jöjjenek létre. Tehát ez is csupán gazdasági-történelmi szükségszerűség volt, amelyet marxista terminológiával jellemezhetünk? Nem az emberek, a nemzet szabadságszeretete írta a kottát? Szalai Erzsébetet, a jeles szociológust idézi, aki szerint nem is a bukás, inkább a rendszer működőképessége szorul magyarázatra. Magyarán – hogy stílszerűen fogalmazzunk – tetőtől tankig irracionális volt a rezsim. Csaba László szerint 1989-ben olyan állapotban volt az ország, mint azok a rabok, akiket olyan börtönbe csuktak, ahol össze kellett görnyedniük. Egy idő után már nem is kellett bezárni őket, úgy elsorvadtak az izmaik. Bayer József így összegez: „A gazdasági stagnáció, a politikai szabadsághiány és a lakossági szükségletek kielégítetlensége végül mély politikai és morális válságba torkollott, ami nyilvánvalóvá tette még a hatalom urai számára is a változások elkerülhetetlenségét.” Ha nem tudnánk, milyen korszakról beszél, megesküdnénk rá, a mai állapotokat festi le ily realisztikusan. Ebből viszont az következik, bizonyos szempontból tart még a Kádár-éra. S az is, hogy a politológus szerint is közeleg a változás, a tényleges rendszerváltás.
(Távolodás és közelítések – Rendszerváltás és Kádár-korszak. Szerk.: Majtényi György és Szabó Csaba. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–Kossuth Kiadó, Budapest, 2008. Ára: 3490 forint)