A szociális kártya bevezetését monoki kezdeményezésként ismerte meg az ország, holott egy Békés megyei település, Újkígyós ugyancsak foglalkozott az ötlettel.
– Maradjunk abban, hogy mi vezettük be először – nyugtázza Szebellédi Zoltán (KDNP–Fidesz–Gazdakör), a békési város polgármestere. – Évek óta hangoztatjuk, nem méltó, hogy az emberek megalázkodva álljanak sorba egy asztalnál, a sor vége pedig az utcára kígyózzon a segély kifizetésekor, mikor a mai világban a legtöbb embernek van bankszámlája. Ezért akinek volt, automatikusan arra kezdtük utalni a segélyét, akinek nem, annak az OTP-vel együttműködve térítésmentesen nyitottunk egy folyószámlát. Ezt továbbgondolva úgy értelmeztük: a szociális kártya a kifizetési formák közül az egyik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete állásfoglalásában a szociális kártyát utalványnak minősíti. Az utalványt mint kifizetési módot pedig a szociális törvény felsorolja, vagyis a kör bezárult – magyarázza döntésük hátterét az ellenzéki politikus.
Az újkígyósiak három hónapon át készítették elő szakmailag, jogilag a bevezetést; majd úgy döntöttek, hogy a szociális törvény természetbeni juttatások kategóriájába tartozó lakásfenntartási támogatást (12 hónapig folyósítható), az átmeneti segélyt (egy-három alkalommal egy évben), valamint jövőre az óvodáztatási támogatást (évente kétszer) a helyhatóság kiadhatja ebben a formában is. Szebellédi a lényeget hangsúlyozta: a monokiakkal ellentétben ők a rendszeres szociális segélyt nem teszik kártyára, mert a szociális törvény nem sorolja a természetbeni juttatások közé. De ha változik a jogszabály, akkor a törvény adta lehetőségeket kihasználják.
– Mi a különbség a bank- és a szociális kártya között?
– Külsőleg semmi, ezért nem is értem azokat a szociológusokat, szószólókat, akik szerint a kártya használata megalázó. Én azt gondolom, hogy nem történik méltánytalanság, és nem szenvednek hátrányt ezek az emberek, hiszen ki figyeli a pénztárnál, ki milyen kártyával fizet? – vélekedik a polgármester.
A döntő különbség a két plasztiklap között az, hogy a szociális kártyával nem lehet pénzt felvenni. Emellett két korlátozást vezettek be: a kártyán található összeg nem költhető alkoholra, szerencsejátékra és dohányárura, továbbá csak Újkígyóson vehetik igénybe a kártyaszolgáltatást a rászorultak.
Az üzletek köre azonban széles. Eddig tizenöt kereskedéssel kötött szerződést a település, az élelmiszeren kívül a kártya Tüzép-telepen, gazdaboltban, gyógyszertárban, vegyiáru-, ruházati és műszaki cikket forgalmazó kereskedésben is igénybe vehető. Ezenkívül a vízdíjat és a villanyszámlát is ki lehet fizetni a kártyával.
– A szisztéma lényege, hogy az itt megtermelődött, az önkormányzattól kikerülő pénzt helyben tartsuk – fogalmaz Szebellédi Zoltán. – A támogatás mértéke évi tizenkétmillió forintra rúg, és valószínűleg ennek ötven százalékát eddig is itt költötték el. Szerintem nagyobb ügyet csinálnak belőle, mint amekkora valójában: a kártya egy eszköz, amelyik a pénzt és a bankkártyát váltja fel, némi korlátozással.
– Hogyan lesznek képesek ellenőrizni a korlátozást?
– Bízunk a kereskedőink becsületességében, de ha megszegnék a megállapodást, szankciókat fogunk velük szemben alkalmazni. A lehetőséget megteremtettük, de mindenhol vannak, akik megtalálják a kiskapukat. Ne legyenek illúzióink, ha fát adnánk, aki akarja, a fát is eladná. Nincs tökéletesen bebiztosított rendszer, de egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy a pénzeszközök megfelelőképpen legyenek felhasználva, hogy egy krízisben lévő család kilábalhasson a gondból valameddig. Ha az embereket nem traktálják butasággal, nem hergelik, akkor közreműködők és elfogadók.
Az önkormányzat által kifizetett támogatások, szociális segélyek ügyében mindig kettős érzésük volt a helyieknek: nehezményezték, hogy nemcsak azok jutnak hozzá, akik valóban rászorulnak, hanem olyanok is, akik kevésbé igyekvők, esetleg alkoholisták, és a segélyből vagy az adósságaikat törlesztik, vagy elisszák, esetleg leülnek a játékgép elé, és fel sem állnak addig, amíg tart a pénz. – Ez így megy immár húsz éve – nyomatékosít a településvezető. – Mivel az adófizetők pénzéről van szó, teljesen jogos elvárásnak tekintem, a szociális segélyt arra kapják az emberek, hogy a nehéz élethelyzeteket átvészeljék, ebbe pedig nem fér bele, hogy a pénzt a kocsmába, játékautomatába hordják, hogy e pénzre építenek, erre rendezkedjenek be. Ha valaki segítséget kér, akkor azzal elfogadja a vele járó a feltételeket is, ezek pedig, úgy vélem, nem sértik méltóságukban az embereket – véli Szebellédi Zoltán.
Hozzáteszi, sokszor azok, akik igazán rászorulnának, nem veszik igénybe az önkormányzat segítségét, mert szégyellik.
– Ilyenkor azt mondom nekik: nem nektek kell szégyenkeznetek, hanem azoknak, akik olyan helyzetet teremtenek, hogy rászorultok – fejti ki Szebellédi Zoltán.
A szociális kártyákat november elején már ki is osztották, első körben százötven rászorultnak.
A város szélén fekvő utcában élő, három fiúgyermeket nevelő Authék is rászorulnak az önkormányzat segítségére. Az asszony elmondja, nem okoz gondot a kártya használata, eddig már több helyen is kipróbálták, jobbára élelmiszerre költik a kicsivel több mint nyolcezer forintos támogatást. – Örülnénk, ha az önkormányzat kezdeményezése megvalósulna, s a villany- vagy a vízdíjat is törleszthetnénk a kártyával, mert nehezen tudjuk kigazdálkodni – teszi hozzá Authné.
A település központjában található Coop-üzletbe Auth Jánost kísérjük el. Megtudjuk: a kártya bevezetése előtt az önkormányzat körültekintően tájékoztatta az embereket, mit és hol vásárolhatnak a kártyával, nem hallott olyan segélyezettről, aki hőzöngött volna a bevezetése miatt. Újságolja, hogy a helyhatóság hamarosan egy egyenleglekérdező számítógépet is üzembe állít a városházán.
Az üzlet alkalmazottai is megszokták a kártyát. Fazekas Mária üzletvezető-helyettes szerint csak az első pár napban akadozott a leolvasó. Tapasztalatai szerint az emberek eleinte furcsán tekintettek a kártyára, de gyorsan megszokták.
– Jó kezdeményezésnek tartom, mert ha már olyan világban élünk, hogy szükséges segéllyel támogatni a szegényeket, akkor az a jó, ha itthon marad az itt megtermelt pénz – mondja, hozzátéve, a kártya bevezetése óta üzletük forgalma kismértékben még nőtt is.

A forrófejű Magyar Péter reagált a Tisza-lista kiszivárgására