Vajdasági autonómia

Bő egy év kellett hozzá, hogy a szerb parlament is jóváhagyja a vajdasági alaptörvényt, amelyet immár csak két hét választ el az ünnepélyes kihirdetéstől. Ezt december 14-én teszik meg Újvidéken a tartományi képviselőház díszülésén, miután a szkupstina indulatos, incidensektől tarkított vitát követően hétfőn megszavazta a statútumot és a Vajdaság mintegy 150 hatáskörét meghatározó törvényt.

A statútum – a szerb alkotmánytól eltérően, amely a szerbek államának definiálja Szerbiát – a polgárok autonóm tartományaként határozza meg a Vajdaságot, amely az okmány szerint elválaszthatatlan része Szerbiának. Területét polgárainak referendumon kifejezett akarata nélkül nem lehet megváltoztatni. Az okmány bírálói már ezt is alkotmányellenesnek nevezik, de azt is, hogy a szerbek, magyarok, horvátok, szlovákok, montenegróiak, románok, romák, ruszinok, macedónok és más számbelileg kisebb nemzeti közösségek tagjai egyenrangúak jogaik megvalósításában. A nacionalista pártok szerint ez nem más, mint a szerbség kisebbségi helyzetbe való taszítása saját államában. A statútum megerősíti az általános értékeket, a Vajdaság többnyelvűségét, a multikulturalizmusát és a többvallásúságát, aminek külön jelentősége van a sokszínű – igaz, már erősen szerb többségű – tartomány esetében. A Vajdaságnak a statútum szerint is vannak saját jelképei: zászlója, címere. Ám az nem világos, hogy Újvidék végül fővárosa-e a tartománynak. A 10. szakasz címe ugyanis a Vajdaság fővárosa, ám a szöveg – s ezt tartják mérvadónak – Újvidéket a Vajdaság fő, közigazgatási központjának nevezi. A vessző körül volt a vita, mert egyes vajdasági értelmezések szerint ha ott a vessző, akkor bizony Újvidék a főváros. A szerbiai értelmezés azonban annak tartja, aminek írva van: közigazgatási központnak. A tartomány köthet nemzetközi megállapodásokat (nem szerződéseket), tagja lehet regionális szervezeteknek a szerb kormány jóváhagyásával, képviseleteket nyithat (az első Grazban lesz) gazdasági, tudományos, oktatási és idegenforgalmi érdekeinek megfelelően.
A Vajdaságnak az új alaptörvény szerint is van kormánya és parlamentje, amely azonban törvényeket nem hozhat. A parlamentnek lesz egy külön testülete, a harminc fős nemzeti közösségek tanácsa. Tagjait a nemzetiségek (a Vajdaságban hivatalosan nem használják a kisebbség meghatározást) soraiból választják. Hivatalos nyelv a szerb, valamint a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin.