A helyhatóság visszavág

Érdekes módon pótolhatják a hazai önkormányzatok azt a megközelítőleg százmilliárd forintot, amit a megszorításokkal vett el tőlük a Bajnai-kormány. A helyhatóságok könnyedén rátehetik a kezüket az államkasszát gazdagító vagyonadó jelentős részére.

A megoldás a következő: a törvény úgy rendelkezik, hogy a lakások, üdülők után fizetendő vagyonadóból le lehet vonni azt az összeget, amelyet az adott ingatlan után a helyi önkormányzat építményadóként már beszedett. Ha tehát száz forintot kell fizetnünk vagyonadó címén, de a helyhatóság tíz forintot elkért helyi adóként, akkor kilencven forint jár az államkasszának. Az önkormányzatnak nem kell mást tennie, csak felemelni az ingatlanok után fizetendő helyi adót, lehetőleg úgy, hogy ez a tehernövelés kizárólag azokra az otthonokra vonatkozzon, amelyek után vagyonadót is le kell róni. A levonási szabály miatt a vagyonadó összegének döntő hányada a helyhatóságnál köthet ki.

*

A példánál maradva: ha az önkormányzat ötven forintot szab meg helyi adóként, akkor csupán ötven forint kerül a központi költségvetéshez. Az elképzelés ráadásul egyáltalán nem károsítja meg a lakosságot, nem emel a közterheken, ellenben tökéletesen alkalmas arra, hogy helyben tartsa az adóforintokat. Pusztán arról van szó, hogy a jelen helyzet szerint mindenképpen befizetendő vagyonadó egy bizonyos, akár döntő részét az államkassza helyett az önkormányzatok szerzik meg.
Lényegében ezt a megoldást vezette be Eger város képviselő-testülete. A helyhatóság tavaly novemberben fogadta el a helyi adókról szóló rendeletét, amelynek főbb elemeit a hevesi megyeszékhely adóirodájának vezetője ismertette lapunkkal. Korsós László elmondta: jelenleg az Egerben található ingatlanok négyzetmétere után 450 forint építményadót kell fizetni. Ugyanakkor az önkormányzat számos adókedvezményt nyújt, a lakások után például négyzetméterenként csupán 81 forint helyi adót kérnek el, s a nyugdíjasoknak még ennél is kevesebb közterhet kell leróniuk. A város rendelete ugyanakkor kimondja: ha valamely ingatlan után vagyonadót kell fizetni, akkor – s csak akkor – a kedvezmények nem járnak, vagyis a helyi adó összege 450 forint négyzetméterenként. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Tegyük fel, hogy egy egri száz négyzetméteres ingatlan harmincmillió forintot ér. Ezután 75 ezer forint vagyonadót kell átutalni az állami adóhatóságnak, ám az önkormányzat helyi adó címén 45 ezer forintot beszed a tulajdonostól. A levonási szabály miatt utóbbi összeg teljes egészében Egerben marad, s csupán a fennmaradó harmincezer forint kerül a központi költségvetéshez.
Korsós László nem bocsátkozott találgatásokba azt illetően, hogy e lépésből mennyi pénzre tehet szert az önkormányzat. Azt azonban rögzítette: ha a vagyonadó megszűnik – vagy az Alkotmánybíróság döntése, vagy az új kormány fellépése nyomán –, Eger azonnal megszünteti a szóban forgó szabályokat, és a befizetéseket szükség esetén visszautalja. Ám amíg élnek a rendelkezések, addig az önkormányzat is tartja magát korábbi elképzeléséhez. Korsós László végül azt közölte: nincs információja arról, hogy más helyhatóság is követte volna az egri példát.
A megoldásról kikértük Vámosi-Nagy Szabolcs véleményét is. Az Ernst&Young adószakértőjének megítélése szerint ezzel a módszerrel az önkormányzatok könynyedén elszedhetik a vagyonadóból származó bevételek jelentős részét az államkincstártól. Az adóhivatal korábbi elnökhelyettese azonban gyorsan leszögezte: az idén ezt a megoldást csak azok a helyhatóságok alkalmazhatják, amelyek már tavaly meghozták az erről szóló jogszabályt. – Minden önkormányzati adóügyi rendeletet az előző esztendőben el kell fogadnia a képviselő-testületnek – magyarázta a szakember –, így, ahol eddig nem határoztak a kérdésben, ott csak 2011-re nézve hozhatnak hasonló tartalmú döntést. Vámosi-Nagy Szabolcs emellett azt is hangsúlyozta: véleménye szerint a vagyonadót a helyi adók közé kellett volna illeszteni, vagyis a közteher beszedésével az APEH helyett az önkormányzatokat lett volna célszerű megbízni. Gondolatait az adószakértő azzal zárta: nincs meggyőződve arról, hogy az egri rendelet kiállná az alkotmányosság próbáját. Érdemes ugyanakkor megjegyezni – tette hozzá –, hogy az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben már rögzítette: a jogalkotók az adókedvezményekről szabadon dönthetnek; az adókedvezményhez való jog nem vezethető le az alaptörvényből.
Az alkotmányvédő testület egyébként már hozzálátott a vagyonadótörvény vizsgálatához. A jogszabályt tucatnál is többen támadták meg, például Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. A bírák várhatóan február elején hozzák meg határozatukat, vagyis egy hónapon belül kiderül: alkotmányos-e a január elsejétől hatályos közteher.