A jogállam a tét

Amennyiben a szocialisták – alkalmi többségükkel – a hosszú évtizedekre szóló civil kódexet egy új szavazással májustól mégis megpróbálják rákényszeríteni az országra, az államfőnek lépnie kell. Alkotmányértelmező indítványban meg kell kérdeznie a bírákat, a politikai vétó mellett megilleti-e a jogi kifogás lehetősége is

Május elsején nagy valószínűséggel már nem lép hatályba az új polgári törvénykönyv (Ptk.). Pedig az állampárt utódja úgy tervezte, átadja a társadalomnak a tíz éve készülő paragrafusokat, az ország legnagyobb és legjelentékenyebb jogi kódexét: a civil előírások gyűjteményét. Ez a személyes, családi kapcsolatoktól kezdve a tulajdon, az öröklés és a szerződéskötés feltételeit egyaránt meghatározza. A balliberálisok két legyet akartak ütni egy csapásra. Törvényalkotással kívántak emlékművet állítani maguknak. Másrészt felhívták volna a választók figyelmét, hogy ez nem akármilyen időpontban történik: a jelenleg hatályos Ptk.-t ötven évvel ezelőtt, 1959. május elsején fogadta el az akkori országgyűlés. Ünnepi dátumhoz kötötték a háború után a sztálini alkotmány magyar változatát, a Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes által jegyzett alaptörvényt is. Ezt 1949. augusztus 20-án szavazták meg. Ha a rendszer nem is, a manipuláció jogfolytonos.
Sólyom László köztársasági elnök az ünnep előtt, december 22-én megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek azt a jogszabályt, amely az új Ptk. életbelépéséről rendelkezik (Ptké.). Sólyom a parlament elnökének, Katona Bélának – a budapesti pártbizottság egykori titkárának – azt írta: nem ért egyet azzal, hogy a kódex egy része ilyen rövid időn belül, jövő május elsején hatályba lépjen, s nem helyesli azt sem, hogy a törvénykönyvet részenként, lépcsőzetesen kezdjék alkalmazni a gyakorlatban. A köztársasági elnök utalt arra is, hogy a képviselők nem fogadták el azt az észrevételét, amelyet a szeptember 22-én megszavazott Ptk. felülvizsgálatának szükségességéről október 13-án megfogalmazott: nem alkottak összefüggő, hibátlan törvényt az ellentmondó, zűrzavaros tervezet helyett. A jogszabály átfogó áttekintése nem történt meg.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) a maga módján üdvözölte az államfő lépését. Értelmezése szerint Sólyom politikai vétója azt jelenti, hogy jogi vétóra nem volt mód: a Ptké. a polgári törvénykönyvhöz hasonlóan megfelel az alkotmánynak. Jogszerű, törvényes, így Sólyom László nem fordulhatott az alkotmánybírákhoz és nem kérhette a hatályba léptető szabályok előzetes kontrollját. Más kérdés, hogy a szakminisztérium nem igazán örül az államfő döntésének, a tárca közleménye meglehetősen ironikus hangvételű. Állítása szerint a parlament hamarosan meghozza az új döntést. Ebből az olvasható ki, hogy egy-két pontot vagy vesszőt várhatóan másutt helyeznek el a törvény szövegében, a lényeg azonban nem változik. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően eredeti tervükkel nem hagynak fel.
Kérdés, mit jelenthet ez ebben az esetben? Amikor Sólyom októberben megfontolásra visszaküldte a Háznak az 1200 paragrafusból álló új Ptk.-t, s egy-két tucat rendelkezést külön is megkérdőjelezett, a honatyák novemberben hajlandók voltak az észrevételek egy részét elfogadni. A tartalmi és a szerkezeti hibákat azonban nem küszöbölték ki és főként nem indítottak új, szabályszerű jogalkotási eljárást. Ismert: a szociálliberális többség menesztette a korábban megbízott előkészítő bizottságot és az igazságügyi tárca munkatársaira bízta a kodifikáció befejezését. Draskovics Tibor irányításával gyorstalpaló jogalkotás kezdődött: a tárca nem kellőképpen felkészült alkalmazottai 235 érdemi módosítást hajtottak végre a korábbi szövegen. Ezeket a parlamenti bizottságok már nem tárgyalhatták meg, hiszen a záróvita ekkorra lezajlott, s csak a szeptember 22-i zárószavazás volt hátra. Sólyom Lászlónak az Országgyűlés elnökéhez írt mostani leveléből úgy látszik: az államfő a jogbiztonsággal ellentétesnek véli és továbbra is kifogásolja ezt a magatartást. Utal arra is, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke is közölte a törvényhozással: nem ért egyet a törvény gyors és lépcsőzetes hatályba léptetésével.
Vajon a Ptké. ellen felhozott kifogások mellett miért utal Sólyom László arra, hogy nem volt megfelelő a Ptk. elfogadásának módja, s a kódex nem időtálló? Egyesek szerint az államfőnek ehhez már nincs joga, hiszen a polgári törvénykönyvet újratárgyalta, megszavazta a parlament. A köztársasági elnök most már csak az életbe léptető rendelkezések ellen hozhatna fel érveket. Ugyanakkor valószínűleg többről van szó, mint csupán arról, mikor lép hatályba a sikerpropaganda eszközének szánt új polgári törvénykönyv. Nem csak az a kérdés, helyes-e, hogy a kódex egy részét már májustól alkalmazni kellene, míg a további fejezetek alapján 2011 januárjától ítélkeznének a bíróságok. Sólyom s a bírói kar is a 2011-es dátumot tarja elfogadhatónak. Megkockáztatható, hogy jelenleg a köztársasági elnök jogköre, a jogállam védelme a tét. Nem biztos ugyanis, hogy elegendő, ha az államfő egy-egy törvény kapcsán csak egyféle vétóval élhet. Talán mindkét lehetőséget meg kellene adni a számára.
Az Alkotmánybíróság (AB) 2003-ban, a Csehák Judit által beterjesztett kórháztörvény elemzésekor döntött úgy: ha az Országgyűlés megtárgyalta a megfontolásra visszaküldött törvényt, a köztársasági elnöknek azt alá kell írnia, s nem fordulhat az AB-hez, bármit tartalmaznak is a paragrafusok. Ez az álláspont Holló András akkori elnök szavazatával kapta meg a többséget. Az alkotmányértelmezést Mádl Ferenc kérte az ügyben. Az előzmény az volt: a parlament 2003. június 23-án este anélkül ült össze rendkívüli tanácskozásra és tárgyalta meg a köztársasági elnök aznap reggel benyújtott kifogásait, politikai vétóját, hogy arról az államfőt értesítette volna. Módot adott volna rá, hogy az elnök kifejtse véleményét a képviselők előtt. Csehák Judit, a pártállami idők miniszterelnök-helyettese, Medgyessy egészségügyi minisztere kioktató módon jelentette be: közölte az államfővel, hogy a kórháztörvény alkotmányos. Az AB decemberben közjogi semmisség címén, a jogalkotási folyamat hibái miatt eltörölte a jogszabályt.
Az AB jelenlegi elnöke nemrégiben egy sajtóbeszélgetésen azt mondta: elképzelhető, hogy az AB korábbi álláspontja korrekcióra szorul. Paczolay Péter szerint szükség lehet rá, hogy a köztársasági elnök azt a törvényt is a bírák elé vihesse, amelyet politikai kifogásai nyomán újratárgyalt és ismét megszavazott az Országgyűlés. Átgondolva az eseményeket, azt mondhatjuk: az új polgári törvénykönyv ügye lehet az első példa erre. Sólyom Lászlónak a Ptké. ellen benyújtott kifogásaiból egyértelműnek látszik, hogy az októberben visszadobott civil kódex novemberi ismételt megszavazásakor közjogi hibákat követett el a parlament. Jogalkotása nem volt szabályszerű. Emiatt a polgári törvénykönyv egészében véve semmissé válhat, ugyanúgy, mint Mádl Ferenc fellépése nyomán a hajdani kórháztörvény. Tehát semmiképp sem léphet hatályba.
Amennyiben a szocialisták – alkalmi többségükkel – a hosszú évtizedekre szóló civil kódexet egy új szavazással májustól mégis megpróbálják rákényszeríteni az országra, az államfőnek lépnie kell. Alkotmányértelmező indítványban meg kell kérdeznie a bírákat, a politikai vétó mellett megilleti-e a jogi kifogás lehetősége is. A jogállam nem lehet illegitim politikai csoportosulások játékszere.