A Teremtő sportos kegyeltjei

N E M Z E T K Ö Z I S P O R TÉv végi visszatekintőnk harmadik részében a sport jelentős nemzetközi eseményeit és csillagainak idei felejthetetlen teljesítményeit idézzük fel. Ízlés kérdése, hogy ki-ki Roger Federer Grand Slam-rekordját, Kim Clijsters parádés visszatérését, Usain Bolt nehezen felfogható világcsúcsait, Jenson Button meglepetés-, Valentino Rossi papírforma-győzelmét, Lance Armstrong és Alberto Contador csatáját, netán a Barcelona Bajnokok Ligája-sikerét, ennek nyomán Lionel Messi megkoronázását teszi az élre. Egy biztos: noha a sport lényege az egyenlő feltételek melletti igazságos küzdelem, nagy egyéniségek nélkül mit sem ér az egész.

2010. 01. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Azt gondolná az ember, hogy az emberi teljesítőképesség határait feszegető, egyre specializálódó modern sportban végleg letűnt a klasszikus hősök ideje. Erre Michael Phelps 2008-ban megdöntötte Mark Spitz müncheni rekordját, Pekingben nyolc számban is nyerni tudott, sőt az egyaránt kilenc olimpiai aranyéremmel büszkélkedő Larissza Latinyina, Carl Lewis, Paavo Nurmi triót is letaszította a trónról; nehéz elképzelni, hogy valaha is bárki tizennégynél több ötkarikás aranymedált gyűjtsön. Ha csak nem maga Phelps. A baltimore-i klasszis 2009-ben pihent, „csupán” ötször állhatott a dobogó legtetejére a római világbajnokságon, ráadásul háromszor is váltó tagjaként.
Roger Federer viszont idén parancsolt a múltba egy szintén nehezen megdönthetőnek hitt rekordot. A svájci teniszező nyert a Roland Garroson, így már mind a négy Grand Slam-tornán győzött – férfi egyesben rajta kívül csak Fred Perry, Don Budge, Roy Emerson, Rod Laver és Andre Agassi büszkélkedhet ezzel –, majd wimbledoni sikerével tizenötödik GS-diadalát aratta, s ezen a listán, Pete Samprast elhagyva, immár egyeduralkodó. Federer számára nem csak ezért marad örökre emlékezetes a 2009. esztendő: felesége ikreknek adott életet. A földi halandó nem is érti a Teremtő bőkezűségét, miért ád valakinek ennyit, szinte mindent, másoknak meg sokszor semmit. S ez a kérdés ünnepelt társaival kapcsolatban is felmerülhet. Talán azért, hogy megsejthessünk valamit a mennyország ígéretéből. Roger barátunk igyekszik visszafizetni a talentumokat: nem gondol a visszavonulásra, 2012-ben mindenképpen ott szeretne lenni Wimbledonban. S nem az All England Lawn Tennis and Croquet Club, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szervezte tornán. Már csak az egyéni olimpiai bajnoki cím hiányzik a tarsolyából, értsük meg, azt is szeretné begyűjteni.
Ha lenne ötvenméteres táv, továbbá kétszázas váltó, netán hátrafelé, esetleg egy lábon való futás, Usain Bolt talán Michael Phelpsszel is felvehetné a versenyt. Így csak a földkerekség valaha élt legkiválóbb sprintere. Pekingben felállított, már úgyis fantasztikus világcsúcsaiból tovább faragott, a berlini világbajnokságon 100 méteren 9,58, 200-on pedig 19,19 másodperccel győzött. A jamaicai vágtázó látványa azt is megérinti, aki egyébként nem szereti az atlétikát. Nyurga, roppant erős, mégis laza, valósággal röpül. Persze, a dopping – mondják a tamáskodók. E helyütt csak az alábbi megjegyzés erejéig merüljünk el a témában: Usain Bolt felülírta azon nézetet, mely szerint az ember tisztán képtelen tíz másodpercen belül lefutni a száz métert. Kizárt, hogy Boltot csak koksz röpítse ilyen sebesen.
Lance Armstrongot is többször megvádolták tiltott szerek használatával. Az amerikai kerékpáros két dolgot is bizonyított a visszatérésével. Egyrészt dopping ide, dopping oda, az ember is kell ahhoz, hogy valaki hétszer elsőként érjen célba a Tour de France-on, másrészt ő sem legyőzhetetlen. Idén Alberto Contador – és Andy Schleck is – megelőzte, de Armstrong fogadkozik, jövőre visszavág. Új csapatot alapított, már elméletileg sem kell segíteniük egymást Contadorral, harc lesz a javából a 2010-es Tour.
Ez az esztendő nem csak Armstrong miatt telt el a hetes szám bűvöletében a két, illetve négy keréken száguldozók körében. Valentino Rossi hetedszer győzött a gyorsaságimotoros-világbajnokság Moto GP mezőnyében, a hétszeres Forma–1-világbajnok Michael Schumacher pedig bringás társához hasonlóan dacolva az idővel visszafiatalodna, jövőre újra harcba száll az F1-es babérkoszorúért. De nem a Ferrari, hanem a Brawn GP-ből alakult Mercedes-istálló pilótájaként. Ahol – így is nézhetjük – az idei világbajnok Jenson Button kocsijába ül. Nehéz megjósolni, hogy az elmúlt évekhez képest jelentős vándorlás miként alakítja át az erőviszonyokat, azt azonban kijelenthetjük, a válság sújtotta száguldó cirkusznak óriási szüksége van Schumacherre.
Labdával – a kézzel játszott rokon sportágak elnézését kérve – idén a Barcelona és Lionel Messi volt a legjobb. Pep Guardiola labdarúgócsapata spanyol bajnokságot és kupát, Bajnokok Ligáját, európai Szuperkupát, klubvilágbajnokságot, egyszóval mindent megnyert, amit lehetett. Önmagától értetődő, hogy az együttes legfénylőbb csillaga, Lionel Messi az Aranylabda és a FIFA szavazásán is a legjobbnak találtatott. Ám kegyetlen is tud lenni a sport, jövőre ez a dicsőséglista is kevés lehet a legkiválóbb díjak, elismerések besöpréséhez: ahhoz világbajnoki aranyérem szükségeltetik.
2010-ben egy nálunk kevésbé elismert, ám világszerte csodált egyéniséggel szegényebbek leszünk. A golfozó Tiger Woods a lyukak nagymestere, ám idén csúnyán mellélőtt. Kitudódott, hogy olykor-olykor elbódították a vadmezők illatos virágai. Elvonul a világ szeme elől, hogy bokrétájának dísze, hites felesége ismét kinyissa előtte bezárult szirmait. Különös esemény, amikor az erdők tigrise vezekelni tér.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.