Az elvonás miatt veszélyben az ellátás

Január elején több tízezer forinttal kevesebb pénzt utaltak a háziorvosi vállalkozások számlájára, mondván, csökkentek a munkáltatói terhek. Egyéni tiltakozó akcióként hírek szerint több háziorvos úgy döntött, nem mennek házhoz a betegekhez. A szaktárca figyelmeztetett, ez jogszabályellenes, s az orvosi szervezetek vezetői szerint sem ez a járható út a rendelet visszavonása érdekében.

Az egészségügyi tárca adatai szerint egy háziorvosi praxisra jutó kiadás átlagosan 23-26 ezer forinttal csökkent. Ehhez képest bevételük átlagosan 20 ezer forinttal mérséklődött – állítják. Az érintettek cáfolnak, ellenlépésre készülnek, mert szerintük 30-40 ezerrel csökkent a támogatásuk. A tardi háziorvoson kívül egyelőre nem tudtak említeni olyan doktort, aki azzal tiltakozna, hogy nem megy ki házhoz a betegekhez. Bár a felháborodással egyetért Kertai Aurél, a Magyar Orvosi Kamara Budapesti Háziorvosi Szekciójának vezetője és Selmeczi Kamill, a Falusi Körzeti Orvosokért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a gondot nem a tardi orvos példáját követve oldanák meg. Kertai szerint indokolatlanul csökkentették 30-40 ezer forinttal a praxisok finanszírozását. Mint mondta, saját vállalkozásában – két összevont praxis – számításai szerint havi 70-80 ezer forinttal kevesebb pénzt kap a társadalombiztosítótól, a járulékkiadásai pedig mindössze havi 13 500 forinttal csökkentek. – Ha a praxisfinanszírozást 100 százalékosan bérként vennénk, akkor sem lenne reális a kormány számítása – fejtette ki. Hozzátette, egy rendelőben ki kell fizetni a fűtést, a villanyt, a takarítónőt, a nyomtatót is, de ezekre nem kapnak támogatást. – Azért tartom veszélyesnek ezt a rendelkezést, mert ha nem kapnak a háziorvosok elegendő támogatást praxisuk fenntartásához, az működésüket és ezzel az általuk ellátott pácienseket sodorja veszélybe – mondta. Mindezek mellett sem tartotta jó megoldásnak, hogy nem mennek házhoz az orvosok, hiszen egy kormányrendelet szerint ez kötelességük. Kertai Aurél elmondta, egy tanácskozáson a minőségi munka után járó pluszösszeget ígértek a háziorvosoknak.
Selmeczi Kamill saját praxisában 500 forint többlet lett a járulékcsökkentés miatt, a finanszírozás pedig 40 ezer forinttal csökkent. De az általa vezetett szervezet is úgy foglalt állást, nem a betegek hibája, hogy nehéz helyzetbe kerültek a háziorvosi rendelők, hanem a kormányé. – Ez a rendelet alkotmány- és jogsértő is egyben, mivel a januárban megkapott finanszírozás még a tavalyi év október hónapjának a kifizetése – tette hozzá Selmeczi Kamill. Céljuk, hogy visszavonják a rendeletet.
A Falusi Körzeti Orvosok Szövetsége jelenleg számolgatja, miként alakul a finanszírozás, de már most radikális válaszlépést terveznek. Sztrájkolni nem akarnak, és a betegellátás érdekeit sem kívánják veszélyeztetni – nyilatkozta a sonline.hu-nak kollégái véleményét is tolmácsolva Antal László. – Sehol nincs leírva, hogy napi 40-50 beteget kell megvizsgálnunk, előjegyzés alapján most majd esetleg csak 25-öt fogunk – tette hozzá –, anynyit, amennyit kifizet az állam. A kaposfői háziorvos évente 11,5 ezer beteget lát el. Egy rendelési időszakra 40-50 orvos-beteg találkozás jut átlagosan, de szezonálisan ennél akár jóval több. A válaszlépésről napokon belül, szakmai szervezetekkel és a kamarával egyeztetve döntenek. Jogszabályellenesen cselekszik és szerződésszegést követ el a háziorvos, ha szükség esetén nem keresi fel a betegeket, vagy nem áll a betegek rendelkezésére – áll a szaktárca közleményében, amely szerint kikapcsolják a telefont, és autó helyett tömegközlekedéssel utaznak egyes orvosok. A közlemény szerint a háziorvosi szolgálat orvosa napi 8 órában köteles a betegek rendelkezésére állni. Amennyiben a beteget állapota miatt otthonában kell ellátni, háziorvosa köteles az ellátást biztosítani.