Elképesztő prémiumokat vághatnak zsebre a közpénzen megmentett amerikai nagybankok vezetői az év végén, sőt azt is sikerült elkerülniük, hogy a korábban többször is beharangozott bónuszadót kelljen fizetniük. Az aránytalan díjazás óriási felháborodást váltott ki az Egyesült Államokban, mivel még azok a részben államosított jelzálogbankok is prémiumot osztanak, amelyek hatalmas veszteséggel zárták az évet.
Bár még a múlt hónapban is újabb 15 milliárd dolláros állami mentőövet kért, az amerikai jelzáloghitelek háromnegyedét birtokló Fannie Mae és Freddie Mac bankóriások vezetői fejenként mégis 6-6 millió dolláros juttatást kaphatnak, amelynek egy része ráadásul a pénzintézet jó teljesítményétől függő prémium. A kormány eddig százmilliárd dolláros nagyságrendben költött a két nagy bank megmentésére az adófizetők pénzéből, annak érdekében, hogy több mint kilencmillió amerikai állampolgár feje fölül ne árverezzék el az ingatlanjukat. A központi bank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) pedig 1200 milliárd dollár értékben vásárolt fel jelzáloghiteleket, vállalati tartozásokat és egyéb kötvényeket azért, hogy életben tartsa a pénzintézeteket. A Bloomberg hírügynökség információi szerint a mamutbank páros az utóbbi két évben 190 milliárd dollárnyi veszteséget halmozott fel, és minden bizonnyal csak további állami segítségnyújtás árán kerülhető el a rendszerkockázatot jelentő bedőlésük. Olaj volt a tűzre, hogy azok a munkatársak is kaptak a jutalmakból, akik éppen azon a részlegen dolgoztak, amelyik a kétes fedezetű értékpapírokból bevásárolt, a bedőlés határára sodorva a pénzintézeteket.
A bankárprémiumok azonban nem csak a Fannie–Freddie duó esetében okoztak felháborodást. A legbizarrabb bónuszosztás nem máshol, mint a tavaly csődbe ment Lehman Brothers holdingnál volt: itt csaknem 50 millió dollár (közel 9,5 milliárd forint) kifizetését hagyta jóvá a bíróság, amely a csődeljárást felügyeli. Az indoklás szerint a dolgozók „egyedi képességeik” miatt részesülnek prémiumban, mivel az a céljuk, hogy minél több pénzt szerezzenek vissza a pórul járt befektetőknek
A Bloomberg kimutatásai szerint a leggálánsabbnak idén is Goldman Sachs, a Morgan Stanley és a JP Morgan csoport bizonyult: a három bankóriás összesen 30 milliárd dollárnyi prémiumot fizet ki felsővezetőinek idén, bár a prémiumok védelmezői szerint ez az összeg alig éri el a tavalyi extra-juttatások 60 százalékát. Eközben zátonyra futott Barack Obama amerikai elnök azon korábbi felvetése, amely 90 százalékos állami adóterhet rótt volna a kimagasló jutalmakban részesülőkre. Az állami pénzen megmentett AIG biztosító prémiumbotránya után született javaslat annak ellenére került le a napirendről, hogy a biztosító vezetői korábbi ígéreteik ellenére a mai napig nem fizették vissza a jutalmakat.
Nem csitulnak a kedélyek a bankárok kiugró jutalmai kapcsán az óceán innenső felén sem. Igaz, London legalább ígéretet tett arra, hogy ötvenszázalékos adót vet ki a bónuszokra, ám a brit pénzügyminiszter, Alistair Darling a közvélemény egyetértése ellenére is óriási ellenállásba ütközött. Bár pénzügyi tárca vezetője szerint „a bankároknak is meg kell mutatniuk, hogy ugyanazon a bolygón élnek, mint mi” a bónuszadó mégis már azelőtt fellazult, mire a törvényhozás elé került volna. A tervezet jelenlegi formájában csak a 25 ezer font (hozzávetőlegesen hét és fél millió forint) feletti jutalmakat adóztatná meg, és a pluszterhet nem a bankároknak, hanem a bankoknak kellene megfizetni. A bankárlobbi először azzal érvelt, hogy mindössze húszezer főt érintene az új adónem, így „mindössze” félmilliárd font lenne az innen várható bevétel. Az utóbbi napokban azonban már más húrokat pendítettek meg a szakma képviselői. Kedden a JP Morgan holding burkoltan azzal fenyegette meg a brit pénzügyminisztériumot, hogy az ellenséges környezet miatt áthelyezhetik a Temze partjára tervezett londoni irodaberuházásukat, amelyről még hónapokkal ezelőtt írtak alá megállapodást. Boris Johnson főpolgármester azonnal a befektetők védelmére kelt, hevesen kritizálva a bónuszadó ötletét, amelynek következtében szerinte súlyosan sérülhet London versenyképessége.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség