Sok hitel dől be a régiónkban. A Fitch Ratings hitelminősítő véleménye szerint az idén valószínűleg számos piaci szereplő újragondolja, hogy mennyire éri meg neki a kelet-közép-európai tevékenység – írja a távirati iroda. A cég elemzése szerint a nagybefektetők várhatóan maradnak a térségben, esetleg valamelyest kiigazítják portfóliójukat, a kisebb hálózatokat üzemeltető befektetők azonban megfontolhatják a kivonulást is. A hitelminősítő szerint a térségben működő nagy nemzetközi pénzintézetek, mint például a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint az EU, a nyugat-európai kormányok és jegybankok jelentős forrásokkal és nyilvános kötelezettségvállalásokkal segítették a kelet-közép-európai országcsoportot. Ennek révén a térséggel kapcsolatos kockázatérzet fokozatosan enyhült a 2008 végi, 2009 eleji csúcsról. A Fitch Ratings azonban visszautal arra a múlt havi helyzetértékelésére, amely szerint jelentős strukturális gondok vannak a bankrendszerekben, és e problémák még jelen lesznek egy ideig. A problémás hitelek aránya például a térség országainak többségében nagyon magas.
Szükség esetén államosíthatja a nehéz helyzetbe kerülő bankokat a kormány, ha a parlament elfogad egy most készülő törvényjavaslatot – értesült a Népszabadság. A napilap úgy tudja, hogy a javaslat a kormány tervei szerint még ebben a ciklusban az Országgyűlés elé kerül. A törvény megalkotását a Nemzetközi Valutaalap szorgalmazza. Magyarországon utoljára 1998-ban kellett pénzzel kisegíteni egy pénzintézetet. A kilencvenes évek második felében akkori árfolyam szerint csaknem ezermilliárd forintot költött az állam a bankok konszolidációjára.
Bár az új szabály részleteiről egyelőre nem sokat tudni, úgy tűnik, a javaslat bizonyos esetekben korlátozná a pénzintézetek menedzsmentjeinek, illetve tulajdonosainak jogait, sőt az állam akár közvetlenül is átvehetné az irányítást. Előfordulhat, hogy csupán egyes termékeket korlátoz majd az állam, esetleg átszervezéseket hajt végre, de csőd közeli helyzetben akár államosíthatja a pénzintézetet. Lapunk a Pénzügyminisztériumtól azt szerette volna megtudni, hogy mely esetekben kerülhet sor az állami beavatkozásra, ám a tárca nem reagált a kérdéseinkre. A Népszabadság információi szerint a közbelépés akkor lehet indokolt, ha a felügyeleti szervek az egész magyar pénzügyi rendszert érintő kockázatokat észlelnek. Ilyen lehet például a rossz hitelek elburjánzása vagy egyes bankok rossz tőkehelyzete. A bankok gazdálkodásának ellenőrzése egyébként nem új ötlet hazánkban, a felügyelet jelenleg is rendelhet ki biztosokat a pénzintézetekhez, ha indokoltnak látja.
Müller János, a Magyar Bankszövetség tanácsadója lapunknak elmondta: támogatják a rendszerszintű kockázatok megelőzését. Ugyanakkor hozzátette, ez a törvény nem a jelennek, hanem a jövőnek íródik, mivel jelenleg nincs aktualitása Magyarországon; a hazai pénzintézetek tőkehelyzete jó, egyikük sem volt veszteséges 2009-ben. Botos Katalin közgazdász közölte: az elképzelés nem magyar találmány, több országban is működik olyan szabályozás, amely különböző jogokat biztosít az államnak, ha az kisegíti a pénzintézeteket.
Hatályban a kódex. Január elsején hatályba lépett a banki magatartási kódex, amelynek betartását ezentúl a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete folyamatosan ellenőrzi. A kódexhez eddig 243 bank, pénzügyi vállalkozás és szövetkezet csatlakozott. A kódexet jelenleg hatvankét társaság utasítja el. Az aláírást megtagadók között három nagyobb bank van: az AXA Bank, a Bank of China és az Oberbank.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!