Eltérően gondolkodik a START–1 utódjáról Washington és Moszkva

Zord Gábor László
2010. 01. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Washington nem hajlandó szétválasztani a védelmi és a támadó fegyverekről folytatott tárgyalásokat. Vlagyimir Putyin minapi nyilatkozata diplomáciai optimizmus dacára megkérdőjelezi a START–1 egyezmény utódjáról zajló amerikai–orosz tárgyalások gyors lezárulását – így reagáltak amerikai források az orosz miniszterelnök keddi szavaira, amelyek szerint amiatt késik az új egyezmény aláírása, hogy Washington rakétavédelmi rendszert épít ki. Úgy vélik, mindez azt jelenti, hogy Oroszország egy átfogó stratégiai megállapodással akarja leváltani a december 5-én lejárt START–1 szerződést, amelyet a hidegháború lezárásaként a hadászati támadófegyverekről írt alá az Egyesült Államok akkor még a Szovjetunióval. Ezzel szemben az amerikaiak jobban ragaszkodnának az eredeti szerződés tematikájához, amely hadászati nukleáris robbanófejek csökkentését írta elő, de nem rendelkezett a hadászati védelmi rendszerekről, már csak azért sem, mert aláírásakor, 1991-ben senki nem kérdőjelezte meg az 1972-es rakétavédelmi szerződést, amely a hidegháborús világrend stabilitásának oszlopa volt a kölcsönösen biztosított megsemmisítés elvének negatív biztosítékaként.
Putyin szavai igazolják, hogy az orosz vezetés nem hatódott meg Barack Obama szeptemberi gesztusán. Az amerikai elnök a kétoldalú kapcsolatok javításának kinyilvánított szándékával akkor törölte elődje, George W. Bush lengyel és cseh telepítési helyszíneket is tartalmazó rakétavédelmi tervezetét, és azt egy rugalmasabb, főként hajófedélzeti ellenrakétákra épülő tervvel váltotta fel. 1991 és főleg 1972 óta azonban sok idő telt el, s a nukleáris, hordozóeszköz, illetve ellenrakéta-proliferáció miatt megváltoztak a körülmények. Bár a Kreml még ma is előszeretettel beszél az „egyensúly fenntartásáról”, láthatóan nem akarja tudomásul venni, hogy ennek bilaterális alapja időközben megszűnt vagy megszűnőben van. A nukleáris elrettentésnek a hidegháborúban lényegében kétoldalú rendszere mára visszavonhatatlanul többoldalúvá vált, és az ebből adódó instabilitás kockázatait Washington csak egy globális rakétavédelmi rendszer kiépítésével látja kezelhetőnek. Az egy más kérdés, hogy még mindig szűkös erőforrásokkal a háta mögött Oroszország képtelen szimmetrikus választ adni ezekre a fejleményekre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.