Horvát jobboldali pozícióharcok

Kevesebb mint egy nap telt el aközött, hogy Ivo Sanader, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) volt elnöke, egykori horvát miniszterelnök bejelentette, nem áll jól a HDZ szénája, s visszatér a politikába, hogy ezen változtasson, mire válaszul a jelenlegi párt- és miniszterelnök, Jadranka Kosor vezetésével kizárták a pártból.

Jóllehet már tavaly nyári önkéntes távozása idején is rebesgették, hogy nem fordított végleg hátat a politikának, Sanader vasárnapi bejelentése sokakat meglepett. A sajtó és a közvélemény azóta is találgatja, miért éppen most szánta el magát erre. Váratlan döntésének egyik okaként a kormányzó HDZ hibás vezetését és a párt jelöltjének megalázóan gyenge szereplését jelölte meg az elnökválasztás első fordulójában. Megemlítette még, hogy önkéntes lemondásának fő oka az volt, hogy az annak idején neki, mint horvát kormányfőnek felkínált tervezet a Szlovéniával fennálló határvita megoldására horvát területek átengedését feltételezte, ő viszont nem kívánt az EU-tagságért cserébe lemondani az anyaföld egy darabjáról. Utóda, Jadranka Kosor villámgyorsan reagált: a párt és a kormány destabilizálására tett kísérletnek nevezte Sanader lépését, s azzal vádolta, hogy lemondása óta párhuzamos hatalmi struktúrák kiépítésére tör, s az ezért összehívott hétfői pártvezetőségi értekezleten kizáratta őt a HDZ-ből. A történtek hatására a koalíciós pártok egy emberként sorakoztak fel a Kosor-kormány mögött. A szerb kisebbség pártjai azonban azt is érzékeltették, ennek ára egy új koalíciós megállapodás, amelyben a kormány megszabadul a korábbi hasonló dokumentumoktól, ám hogy ez alatt pontosan mit értettek, egyelőre nem tudni. A balliberális ellenzék az átmeneti közös kormányzás lehetőségét is felajánlotta, ennek feltétele azonban az előre hozott választások mielőbbi kiírása. A már Horvátországban is külön hatalmi ágnak számító média Sanader népszerűtlenségét kezdte harsogni.
A távozása óta eltelt időben sok korrupciós botrány pattant ki, amelynek áldozatai főleg a HDZ vezető politikusai voltak. Ezek a vizsgálódások pedig mind közelebb jutottak Sanaderhez. Visszatérési szándékának egyik kulcsa sokak szerint talán éppen ezeknek a vizsgálódásoknak a megállítása lett volna. Vagy talán a szlovén–horvát határvita. Sanader bejelentésének első szlovéniai visszhangja is az utóbbit támasztja alá: Ljubljanában ugyanis aggódni kezdtek, hogy a száborban – ahol állítólag a házelnöki posztot célozta meg – megakadályozhatja a nemzetközi egyeztetés eredményeként születendő megállapodást. Kizárása ellenére Szlovéniában még nem lélegezhetnek fel, Sanadernek ugyanis törvény adta joga, hogy visszatérjen a száborba, s vannak még szövetségesei a parlamenti padsorokban.