Metropolis vagyunk – hirdeti nyitóoldalán a Ruhr2010 honlapja. Bár a hivatalos dokumentumokon Essen szerepel Európa kulturális fővárosaként, hiszen – mint a név is mutatja – a cím egy-egy városnak jár, a program mégis felöleli az egész egykori ipari régiót, amely Ruhr-vidékként vált ismertté. Az alig százötven éves történelmet maga mögött tudó vidék a nehézipar egykori diadalának köszönheti születését, és bukását okolhatja nehéz helyzetéért. A tájat a szén bányászata és annak melléktermékei alakították át, a városokat a kitermelésben és feldolgozásban részt vevő embertömeg elszállásolására alakították ki. A nem éppen felemelő vidék, amely embertelensége és szennyezettsége miatt sokáig Németország szégyenfoltja volt, 2010-ben lemossa magáról a bélyeget. A szervezők legalábbis ezt remélik.
Ehhez szerethető természet, működő városhálózat és pezsgő, izgalmas kulturális koncepció kell. A kivitelezésre létrejött társaság ötletemberei és művészeti vezetői ennek kidolgozásán fáradoztak az előző három évben. Az első akadállyal, a széttagoltsággal azonnal szembetalálták magukat: 53, egymástól különböző és független település munkáját kellett összehangolniuk. Végül felosztották a területet a négy égtájnak megfelelően, és hosszú tárgyalások során megegyeztek abban, melyik legyen az a maximum tíz város, amelyik részt vesz a négy csoportban. Ezután egy-egy szóvivőt választottak, és ezekkel folytatták a munkát. Így az egyébként széthúzó településeket arra késztették, hogy együttműködjenek, és képesek legyenek egységes arculatot kialakítani. A munka olyan jól ment, hogy ma már bátran használhatják a vidékre a futurisztikus metropolis kifejezést.
Hasonló kreativitással állt öszsze a program is. A számos kiállítás és koncert szervezése mellett nagy hangsúlyt fektettek a civil eseményekre. A legnagyobb ilyen jellegű programnak a régiót átszelő autópálya lezárása ígérkezik. A hatvan kilométer hosszú útszakaszra, ahol máskor mindig óriási a forgalom, egy napra 2300 asztalt és székeket helyeznek ki, amelyeket pénzért le lehet foglalni. Ötletesen használják a meddőhányókat és a tárnalejáratokat is. A látványosan megvilágított meddőket szabadtéri kiállítási helyszínként használják, a tárnák fölé pedig óriási ballonokat helyeznek. A nagy beruházások tervezése során vezérelv volt az ipari műemlékek újrahasznosítása és a táj újrafogalmazása izgalmas épületekkel.
Az Emscher folyó által körülölelt szárazföld művészetszigetté alakul, az itt található Gasometer pedig grandiózus kiállításnak ad majd otthont. A dortmundi U egy hajdani serfőzde (Dortmunder Union) épülete, amely felújítva 70 méter magas. A toronyház májustól a kreatív ipar különböző ágazatainak otthona lesz, különös hangsúlyt helyezve a zenére és a médiára. Újjászületik az esseni Zollverein is, amely a legnagyobb bányaként a világörökség része. A Ruhr-vidék szimbólumává vált 40 méter magas szénmosó és a hozzá kapcsolódó épület szintén kulturális funkciót kap. Az egykori Nordstern bánya II. tárnáját is átalakítják: a torony tetején Marcus Lüpertz 25 méter magas szobra őrzi a környéket. A toronyban videoművészeti előadások folynak majd.
Bár a gazdasági válság miatt sok nagy szponzor visszalépett az események támogatásától, a nagyra törő elképzelések, úgy tűnik, mind megvalósulnak. Grandiózus lesz a minden helyszínen egyszerre zajló megnyitó is, amelyre várják többek között José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét és Horst Köhler köztársasági elnököt is.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség