Kopogtathatnak majd a revizorok

Ha kell, az adóhivatal kijavítja a vagyonadó-kalkulátort, de a világhálóról nem távolítja el az internetes számológépet – mondta lapunknak Szikora János. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke egyelőre nem tudja, miképpen ellenőrzi az apparátus, hogy a bevallott vagyon mértéke a valóságot tükrözi-e. Nem tartja ugyanakkor kizártnak, hogy a lakásunk ajtaján kopogtatnak majd a revizorok. A hatóság vezetője beszélt arról is, hogy mostanában igen kapósak az adóhivatali állások, de ő még egyelőre nem néz új munkahely után.

Marad az alkotmányellenesség? A pénzügyi kormányzat elfogadja az adatvédelmi biztos legtöbb észrevételét, és azoknak megfelelően átalakítják a vagyonadó-kalkulátort – tudtuk meg. A jövőben így adószámunk feltüntetése nélkül számolgathatunk az internetes rendszerrel. Nevünket és adószámunkat csak akkor kell megadjuk, ha menteni akarjuk az adatainkat, vagyis ha hivatalosan kérjük ki az APEH becslését ingatlanunk értékéről. Az adóhatóság emellett nyilvánosságra hozza azt a számítási módszert is, amellyel a kalkulátor dolgozik, de a becsléshez alapul szolgáló adatbázist nem teszik közzé. Jóri András ugyanakkor azt szorgalmazta, hogy az adatsorokat is tárják a nagyközönség elé. – Ennek hiányában alkotmányellenes helyzet következhet be – rögzítette a napokban az ombudsman. Egyébiránt a változtatásokat egy-két héten belül elvégzik. Végül megtudtuk azt is, a biztossal korábban azért nem vizsgáltatták meg a kalkulátort, mert időveszteségtől tartottak. Mint arról korábban beszámoltunk: a számológépről Jóri András véleményét nem kérte ki a kormányzat, az ombudsman azután fogott hozzá a rendszer adatvédelmi szempontú ellenőrzéséhez, miután a Magyar Nemzet ezt beadványban kérte tőle.

Botrány botrányt követ a vagyonadó-kalkulátor körül. A nagyközönség az eredetileg közölt novemberi határidőhöz képest csak majd két hónappal később ismerkedhetett meg az adóhatóság internetes számológépével. Ezután szakértők sokasága vélekedett úgy: a rendszer az adózók hátrányára roszszul mér. Végül a napokban az adatvédelmi biztos azt állapította meg, hogy a számológép jogsértő, sőt az alkotmánnyal is ellentétes lehet. Kezdjük a legvégén. A hatóság mikor veszi le a világhálóról a több sebből vérző kalkulátort?
– Én nem tudok semmiféle botrányról. A vagyonadó-kalkulátor működik, s bár hallani bizonyos kritikákat, a visszajelzések túlnyomó többsége pozitív. Mielőtt az adatvédelmi biztos mostani levelére kitérek, megjegyezném, hogy az ombudsman már a rendszer kialakításakor, tavaly november elején is megfogalmazott néhány ajánlást. Például szükségesnek látta, hogy az adózókat részletesen tájékoztassuk a kalkulátor működéséről és a számológéppel kapcsolatos adatvédelmi kérdésekről. Ennek eleget is tettünk: ha valaki megnyitja a kalkulátort, elsőként egy igen terjedelmes tájékoztatóval találkozik. Miként Jóri András korábbi javaslatait, úgy a mostaniakat is megvizsgáljuk, s természetesen a jogbiztonság és az adatvédelem további erősítését célzó ajánlásait haladéktalanul megvalósítjuk.
– A kalkulátort tehát az ombudsman jogszabályütközésről és alkotmányellenességről szóló állásfoglalása ellenére sem távolítják el.
– Úgy látjuk, a biztos napokban megfogalmazott észrevételei a működő kalkulátor továbbfejlesztésére irányulnak. Az indokolt korrekciókat – mint említettem – elvégezzük, ám a számológépet nem vesszük le a honlapról.
– A kalkulátor eltüntetését egyébként ki rendelheti el? Ön vagy Oszkó Péter pénzügyminiszter?
– Az adóhivatalt kormányrendelet kötelezi ennek, az adózók jobb kiszolgálását célzó szolgáltatásnak a működtetésére.
– A rendezetlen jogi körülmények ellenére eddig hányan próbálták ki a sillabuszt?
– Nem hinném, hogy a kalkulátor rendezetlen jogi körülmények között működne. Egyébként arról tudok beszámolni, hogy egy hét alatt több mint négyszázezer adózó kereste fel internetes oldalunkon a kalkulátort. A túlnyomó többség csak nézegette a rendszert, de már több mint tízezren úgy döntöttek: a beütött adatokat mentik, vagyis ingatlanuk értékéről hivatalos becslést kérnek az adóhatóságtól. Ezt mi a bizalom jeleként értékeljük.
– A számok azt sugallják, hogy jelentős az érdeklődés a kalkulátor iránt. Persze a rendszer komoly sajtófigyelmet kapott. Különösen amiatt, mert a számológép kialakításához október elején fogott hozzá az APEH, s ekkor a kalkulátor közzétételét november 15-re ígérték. Ehhez képest a rendszer csupán január 8-án került ki a világhálóra. Az adóhivatal csak három hónap alatt tudta elkészíteni a kalkulátort?
– Azt hiszem, félreértésben lehetnek azok, akik csúszásról beszélnek. A november közepe belső határidő volt, amely a rendszer szoftverének elkészítésére és az adatállomány összeállítására vonatkozott. Ennek a részhatáridőnek eleget tettünk, s november közepére üzemkész kalkulátort dolgoztunk ki. A rendszert ugyanakkor ellenőriznünk kellett. A tesztelést informatikus és illetékügyekben jártas szakértőink végezték el, emellett a Pénzügyminisztérium azt kérte: e feladatra kérjünk fel néhány nagy adatbázissal rendelkező ingatlanforgalmazó céget is. Könnyen belátható, hogy az ellenőrzés, pontosítás folyamata nem megy egyik napról a másikra. Egyébként olyan kalkulátor kidolgozására törekedtünk, ami nagy pontossággal határozza meg az egyes ingatlanok forgalmi értékét.
– Ha már a pontosságot említette: némelyek éppen azt hozzák fel a kalkulátor ellen, hogy pontatlanul mér, s egyes esetekben komoly eltérés mutatkozik az APEH számológépének becslése és a valós viszonyok között.
– Minden alkalommal hangsúlyozzuk, hogy a kalkulátor nem más, mint segédeszköz, egyfajta ingyenes szolgáltatás. Az ingatlanok számos olyan tulajdonsággal bírhatnak, amelyet a kalkulátor nem vesz figyelembe. A rendszerünk például nem értékeli azt, ha a lakás a Dunára néz, vagy azt, milyen messze van a templomtól, a közérttől. Fontos, hogy az adózók bátran eltérhetnek a kalkulátor által megállapított értéktől. Dönthetnek úgy, hogy bár az APEH 32 millióra becsülte a lakásukat, ők mégis 27 milliót írnak a bevallásukba. A törvény ugyanis úgy szól: az adózóknak kell megállapítaniuk ingatlanuk forgalmi értékét. Ha pedig egy esetleges későbbi ellenőrzésben az adóhatóság a polgár közlését felülbírálja, akkor a hivatalnak kell bizonyítani az eltérést.
– Eldöntötte már az APEH, hogy miképpen ellenőrzi a vagyonadó megfizetését?
– Egyelőre most dolgozzuk ki ennek a módszertanát. Mint mindig, az idén is februárban tesszük közzé az ellenőrzési irányelveinket. Ebben részletesen meghatározzuk majd, mi módon és hány emberrel vizsgáljuk a vagyonadó bevallását és megfizetését. Azt már most hangsúlyoznám, hogy az adóhatóság minden új adónem bevezetésekor, illetve a szabályok jelentős módosításakor elsődlegesen az önkéntes jogkövetés elősegítésére és nem az ellenőrzésre, a szankcionálásra koncentrál.
– Elképzelhető, hogy a vagyonadó vizsgálatakor a revizorok bekopogtatnak és körbenéznek az otthonunkban?
– A törvény elvileg lehetővé teszi, hogy ha az adó az ingatlanhoz kapcsolódik, akkor munkatársaink a helyszínen vizsgálódjanak. Egy rémhírt azonban előre megcáfolnék. A vagyonadóval kapcsolatos ellenőrzéseket még véletlenül sem használjuk majd arra, hogy a lakásba belépve összeírjuk az adózó ingóságait, s ez alapján később vagyonosodási vizsgálatot indítsunk ellene. Ugyanez igaz a vagyonadó-kalkulátorra is. A számológépbe beütött adatokat kizárólag a vagyonadóval kapcsolatos teendőknél vesszük elő, s ott is csak az adózó javára szóló körülmények mérlegeléséhez.
– A vagyonadónál maradva: az új közterhet tucatnál is többen támadták meg az Alkotmánybíróság előtt. Az APEH tapasztalt-e alkotmányossági problémákat a vagyonadó körül?
– Az adóhivatalnak az a dolga, hogy a hatályos jogszabályokat végrehajtsa. Az alkotmányossági vizsgálatokra megvannak az arra hivatott intézmények.
– Az idén a vagyonadó mellett számos új feladatot kapott az adóhivatal. A teendők elvégzéséhez új munkatársakat is kaptak?
– Tavaly azt kértük a szaktárcától, hogy az APEH-re nézve oldják fel a létszámstopot, s engedélyezzék néhány száz új alkalmazott felvételét. Kívánságaink csak részben teljesültek: a létszámot nem növelhetjük, de az időközben megüresedett helyeinket betölthetjük.
– Kapósak manapság az adóhivatali állások?
– Kissé mi is meglepődtünk azon, hogy egy-egy meghirdetett állásunkra százan-százhúszan jelentkeznek. A felvételt kérők között alapfokú végzettséggel rendelkezők és diplomások egyaránt vannak. A jelenség talán a recesszióval is magyarázható.
– Ha már a krízist említette: elrendelt az APEH-ban takarékossági intézkedéseket?
– Miként a társadalmat és a közigazgatás más szervezeteit, úgy az adóhivatalt is utolérte a válság. Az elmúlt időszakban számos beruházást halasztottunk el. A működésünkhöz nélkülözhetetlen kiadásokon kívül szinte minden mást mellőzünk. Időlegesen lemondtunk például a gépkocsibeszerzésekről, s egyes ingatlanjaink fejlesztéséről.
– A hivatal dolgozói a bőrükön is érzik a válságot. Tavaly a korábbi évekhez viszonyítva jóval kevesebb mozgó bérnek nevezett jutalomban részesültek, emiatt nyáron felvetődött a sztrájk lehetősége is. Tapasztalt mostanában sztrájkhangulatot a szervezetben?
– Az adóhatóság munkatársai fegyelmezettek, és végzik a munkájukat. Az elmúlt esztendőben valóban kevesebb mozgó bért oszthattunk szét a dolgozók között, s nem tagadom, a juttatások csökkenése feszültségeket gerjesztett. Az ugyanakkor tény, hogy 2009-ben – az ismert okok miatt – nem teljesíthettük a költségvetési törvényben meghatározott bevételi előírásokat, így a mozgó bér teljes összegére a jogszabály betűje szerint nem voltunk jogosultak. A kialakult helyzeten némiképp enyhített, hogy a pénzügyminiszter engedélye alapján karácsony előtt jutalomként az APEH dolgozói átlagosan egy havi bruttó fizetésnek megfelelő összeget kaptak.
– Ennek feltehetőleg örültek az alkalmazottak, ám az idei úgynevezett kafetériautasításnak biztosan nem. Az elmúlt napokban tudódott ki Oszkó Péter azon döntése, amely szerint 2010-ben az adóhivatal dolgozói bruttó 193 250 forintot kaphatnak különféle hozzájárulások vagy utalványok formájában, míg például a Pénzügyminisztériumnál ez az összeg majd hatszázezer forint. Eszerint a tárcánál háromszor annyit ér egy alkalmazott munkája, mint az APEH-ban. Nem tartja ezt az utasítást igazságtalannak?
– Máshonnan közelíteném meg a kérdést. Ha 2010-ben teljesítjük a bevételi és más előírásokat, akkor gyakorlatilag a tavalyi keretösszegnek megfelelő mozgó bérben részesülhetnek a munkatársaink. A mozgó bér és a kafetéria együttes értéke pedig már magasabb összeget tehet ki, mint ott, ahol ez a juttatási rendszer nem működik.
– Ám könnyen meglehet, hogy a válság ismét közbeszól, s ismét számottevően csökken az APEH-osok jutalma. Nem tart attól, hogy ha ez a nem várt fejlemény bekövetkezik, akkor a szervezetben felüti a fejét a korrupció és a legjobb szakemberek elhagyják a hivatalt?
– Ez a veszély természetesen fennáll, ám a visszaélések megelőzésére szigorú belső ellenőrzési rendszert működtetünk. A kérdés ugyanakkor túlmutat az adóhatóságon. Megítélésem szerint a közigazgatásban az olcsó munkaerő gondolata tévút. Úgy vélem, a jó szakembereken vétek spórolni. Ha nem fizetjük meg a magasan képzett munkaerőt, akkor az elhagyja a közigazgatást, s ezután nehezen várhatjuk el, hogy az állami szféra minőségi, gyors és szakszerű szolgáltatásokat nyújtson.
– Ön öt éve vezeti az adóhatóságot. Miként értékeli: sikerült az APEH-et minőségi, gyors és szakszerű szolgáltatásokat nyújtó szervezetté tennie?
– Nem titkolt célkitűzésem az volt, hogy a hivatal hatósági feladatainak hatékonyabbá tétele mellett javítsak a szolgáltatások színvonalán is. Úgy érzem, számos eredményt értünk el, bár egyelőre még nem szeretnék zárómérleget vonni APEH-elnöki ténykedésemről. Tisztában vagyok azzal, hogy az államigazgatásban nem örök életre szólnak a megbízatások, de ezzel együtt sem készülök a távolabbi jövőmre.
– Ezek szerint eddig nem töprengett el azon, mihez kezd, ha nyáron már nem ön lesz az adóhatóság elnöke.
– Még nem keresek új állást. Amíg az APEH-et vezetem, kizárólag erre a feladatra koncentrálok. Jogi, közgazdász- és könyvvizsgálói végzettséggel rendelkezem, s bízom benne, hogy ha váltanom kell, találok majd izgalmas munkát. De egyelőre ezzel a kérdéssel nem foglalkozom.