Koszovó elutasítja a tárgyalást

Népszavazást akarnak. Szerb értelmiségiek mintegy kétszáz fős csoportja azt követeli a parlamenttől, hogy írjon ki népszavazást Szerbia NATO-csatlakozásáról, nehogy a polgárok megkerülésével döntsön e kérdésben. Szerbia a világ legfontosabb szószékeiről azt hangoztatta, hogy soha nem fogja elismerni Koszovót, ez pedig csak azt jelentheti, hogy sohasem társul a NATO-hoz, amely létrehozta a független Koszovót. A neves személyiségekből álló csoport szerint Szerbiának más oka is van, hogy távol maradjon a katonai szövetségtől, ez pedig – mint írják – a NATO bűnös és minden nemzetközi joggal ellentétes támadása Szerbia és a szerb nép ellen. (S. I.)

A pristinai kormány elveti annak lehetőségét, hogy újraindítsák a tárgyalásokat Belgráddal a két évvel ezelőtt függetlenné vált Koszovó státusáról. A kormánnyal egyetértenek a koszovói pártok, beleértve az ellenzékieket is. „Hazánk jelenlegi státusa visszavonhatatlan”, hangoztatta a Zeri pristinai napilap szerint Memli Krasniqi, a kabinet szóvivője.
A pristinai kormány és a sajtó reagálását a Blic belgrádi napilap írása váltotta ki, amely szerint Szerbia csak a hágai Nemzetközi Bíróság döntésére vár, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsához forduljon a Koszovó-tárgyalások felújítása érdekében. Ám Belgrád nem arról tárgyalna, amire a nemzetközi közösség igyekezne rávenni (a kapcsolatok rendezéséről), hanem a volt szerb tartomány jogállásáról. Mint ismeretes, Szerbia nem ismeri el Koszovónak a szerinte törvénytelenül és egyoldalúan kikiáltott függetlenségét.
Krasniqi nyomatékosította: Pristina csakis „a két ország” közös érdekű kérdéseiről hajlandó tárgyalni Belgráddal. A kormánnyal e kérdésben egyetért az ellenzék is, amelynek képviselői hangsúlyozzák, hogy Szerbiának le kellene mondania erről a stratégiáról, mert senki sem tudja visszaállítani a korábbi helyzetet. Koszovói albán politikai elemzők szerint tárgyalásokra szükség van, de nem a státusról, hanem az EU-csatlakozással kapcsolatos kérdésekről. Brüsszel Szerbia integrálódását nem teszi függővé volt tartománya függetlenségének elismerésétől, de attól igen, hogy rendezze kapcsolatait Koszovóval. Ilir Deda pristinai elemző szerint az EU nem engedheti meg, hogy Szerbia és Koszovó közös megállapodás nélkül közeledjen az európai integrációhoz.