Lett nyugdíjvita

Az IMF és az EU is elfogadta a 2010-es lett költségvetés módosításait, miután a bíróság alkotmányellenesnek ítélte a tavaly bevezetett nyugdíjcsökkentéseket. Ha Ivars Dombrovskis koalíciója nem kezdi el a közeljövőben kifizetni az elmaradt juttatásokat, az októberi választások fő témája lehet, hogy ki ígér teljesebb körű és gyorsabb kompenzációt az érintetteknek.

Megszületett a megegyezés a lett kormány és nemzetközi hitelezők között a balti ország 2010-es költségvetésének módosításáról. Az unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is beleegyezett, hogy az eredetileg betervezett 7,5 helyett 8,5 százalékra növelje a kormány az idei évre tervezett államháztartási deficitet. A gazdasági válság egyik legnagyobb áldozataként számon tartott balti ország vezetése azután kényszerült felülvizsgálni a közelmúltban elfogadott költségvetést, hogy december végén a bíróság alkotmányellenesnek ítélte a kormány egyik, még 2009-ben bevezetett takarékossági intézkedését. Egy megszorítási csomag részeként júliusban az egyéb bevételi forrással nem rendelkezőknek tíz, mindenki másnak pedig hetven százalékkal csökkentették a nyugdíját.
Várható volt, hogy a bíróság elmarasztalja a lépést, Lettország történetében ugyanis erre már volt korábban is példa – nyilatkozta lapunknak Veiko Spolitis, a rigai egyetem politológiatanára. 1999-ben a bíróság alkotmányellenesnek találta Andris Skele kormányának intézkedését, amely átmenetileg teljesen felfüggesztette volna a nyugdíjak kifizetését. Míg a drasztikus lépés anno elvileg a makrogazdasági mutatók javítását, ezen keresztül pedig az ország európai uniós felvételének előmozdítását szolgálta volna, tavaly Valdis Dombrovskis kormánykoalíciója az IMF kritériumainak kielégítését tartotta szem előtt. A korábban balti csodának nevezett lett gazdaság többévnyi dinamikus fejlődés után hirtelen megtorpant. 2008 végén az akkori, Ivars Godmanis vezette kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult segítségért, s decemberben összesen 7,5 milliárd eurós segélyt kapott az EU-tól, az IMF-től, a skandináv országoktól és egyéb hitelezőktől.
A bírósági döntés értelmében helyre kell állítani az eredeti nyugdíjrendszert, s legkésőbb 2015-ig ki kell fizetni az elmaradt juttatásokat mintegy kilencezer állampolgárnak. Becslések szerint ez 184 millió lattal terheli majd meg a csőd közeli állapotban lévő államkasszát. Habár a kormány megígérte, maradéktalanul eleget tesz a bírósági döntésnek, elemzők szerint a szavakat minél hamarabb tett kell, hogy kövesse. Másként az októberi választások egyik fő témája lehet, hogy melyik párt ígér az érintetteknek minél gyorsabb és teljesebb körű kompenzációt.