Napi sajtószemle

BusinessWeek
A gazdasági válság és a közelgő választások miatt néhány kelet-európai országban fellángolhat a nacionalizmus, s erősödik a populizmus – aggódik az amerikai üzleti lap Lettországot és Magyarországot említve példaként. Az elemzés szerint a régió számára az idei év a legfontosabb lehet a kommunista rendszer bukása óta.


FINANCIAL TIMES
A január 17-i elnökválasztás közeledtével egyre több írás foglalkozik a világsajtóban Ukrajnával. Így a globális brit lap is részletesen foglalkozik az ország helyzetével, megállapítva, hogy az öt évvel ezelőtti optimizmust elűzte a mély gazdasági és hatalmi válság. Az elemzés kitér arra is, hogy a két esélyes jelölt
– Julija Timosenko és Viktor Janukovics – mindegyike a jelenlegi elnöknél kiegyensúlyozottabb külpolitikát folytatna, s Kijev egyértelműen közeledik majd Moszkvához.


Independent
Címoldalon figyelmeztet a brit lap egy, az interneten terjedő újabb, fiatalokra leselkedő veszélyre. A YouTube, a MySpace és hasonló oldalakon olyan, a tinédzserek körében mind nagyobb népszerűségnek örvendő klipek jelennek meg, amelyek bemutatják, hogyan lehet fojtogatással az erotikus élményt fokozni. Az Egyesült Államokból indult őrület futótűzként terjed immár Európában is. Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy e veszélyes gyakorlat könnyen végződhet halállal vagy maradandó sérüléssel. A brit hatóságok – állapítja meg keserűen a lap – mindezek ellenére nem avatkoznak közbe, s a fojtogató gyakorlatokat fiatalok ártatlan szórakozásának tartják.


Semana.com
A kolumbiai liberális hetilap legújabb számában is idézték a 21. századi szocializmus elméletének atyját, aki egyre kevésbé zárja ki a kolumbiai– venezuelai háború lehetőségét. A venezuelai elnököt, Hugo Chávezt állandó tanácsaival segítő Heinz Dieterich Steffan úgy véli, hogy nemcsak ez a háború valószínű, hanem a vereség is a decemberi parlamenti választásokon. És ha így történik, akkor szerinte vége Chávez bolívari forradalmának is.


euobserver
Bulgária azzal fenyegetőzik, hogy megakadályozza Törökország uniós tagságát, amennyiben Ankara nem kártalanítja a trákiai bolgár menekülteket, amelyet az 1925. évi angorai szerződés rögzít, de soha nem lépett érvénybe – állítja az uniós ügyekre szakosodott hírportál. A kiadvány Bozsidar Dimitrov tárca nélküli miniszter vasárnapi nyilatkozatára hivatkozik, amelyben kijelentette, hogy Szófia 14 milliárd euró kártérítésre tart igényt a trák bolgárok balkáni háborúban elkobzott ingatlanjai után. Törökország fő érve a kártalanítás kifizetése ellen az, hogy a szerződést még az Oszmán Birodalom írta alá, amely négy évvel később szétesett azért, hogy világi állammá váljon.