Nem elég zöld Budapest

Budapest egyelőre nem esélyes az Európai Unió zöld fővárosa címre. Szakértők szerint azonban környezettudatos városfejlesztés mellett, a település jó adottságait kihasználva akár fél évtized alatt mi is Stockholm útjára léphetünk.

Szeméthegyek. A budapestiek többsége szakszerűen használja a tartályokat, ennek ellenére a szelektív szigetek mellé lerakott, nem oda való hulladék elszállítása 2007-ben 370 millió, míg 2008-ban már 718 millió forintjába került a fővárosnak – tájékoztatta lapunkat Horváth László, az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. helyettes szóvivője.

Február 1-jén jár le a jelentkezési határidő, Budapest azonban nem pályázik a 2012-es, 2013-as Európa zöld fővárosa díjra. Bár szakértők szerint kitűnő természeti adottságai vannak a fővárosunknak, egyelőre nem rúghatunk labdába olyan települések mellett mint Stockholm vagy Hamburg. Mint ismeretes, az Európai Bizottság döntése alapján idén az előbbi, míg jövőre az utóbbi viselheti az elismerő címet. A skandináv és német településeket mintegy 30 ország 30 városa közül választotta ki a zsűri, s a díj odaítélésekor nyolc kategóriában mérték össze a pályázókat: a levegő tisztáságát, a víz-, a szennyvíz- és a szemétkezelést, a szén-dioxid-kibocsátást, az épületek környezetbarát jellegét vizsgálták. De a pályázók környezetvédelmi és közlekedési politikáját is számításba vették.
A svédeket mindig is foglalkoztatta a környezetük, s ha ezt nem veszik figyelembe a várost építő politikusok, nem választjuk újra őket – nyilatkozta Ulla Hamilton, az észak Velencéjeként is ismert település alpolgármestere a Deutschewelle-nek. Stockholmban 1990 óta 25 százalékkal csökkentették a szén-dioxid-kibocsátást, 2006-ban bevezették a forgalmidugó-adót, amely 20 százalékkal mérsékelte a városból ki- és bejövő autóforgalmat, s ezzel együtt felfejlesztették a tömegközlekedési hálózatot. Stockholmban a buszok, de még a szemeteskocsik többsége is biogázzal vagy bioetanollal fut, ráadásul a városatyák azt az ambiciózus célt tűzték ki, hogy 2050-re valamennyi fosszilis energiahordozótól megszabadulnak.
Budapest jelenleg európai öszszehasonlításban a középmezőny alsó szegletébe tartozik. Talán 5-6 év múlva már eséllyel pályázhatnánk, ehhez azonban már most el kellene kezdenünk következetesebben orvosolni a gyengeségeinket és értékelni azokat a természeti, valamint építészeti és kulturális adottságokat, amelyek egyedivé teszik a várost – mondta el lapunknak Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese. A várostervezés és energiaügyek szakértője szerint súlyos gondok vannak Budapest levegőjének tisztaságával, és rosszul gazdálkodunk a rendelkezésre álló zöld területekkel is. Habár a 2004–2008-as Nemzeti környezetvédelmi programban célként szerepelt, hogy 16 százalékkal növekedjen az egy főre jutó települési zöld terület aránya a fővárosban, ez az elmúlt időben körülbelül 2 és fél százalékkal csökkent, és egyre fogy. Túl sok sportpályából, vízpartból lesz bevásárlóközpont, lakópark. Óriási különbség van ráadásul az egyes kerületek közt. A hatodik, hetedik kerületben például átlagban kevesebb, mint fél négyzetméternyi nyilvános zöld terület jut egy lakóra, miközben a szakma legalább
21-30 négyzetmétert javasol. Régóta gondot jelent az is, hogy Budapest levegőjében magas a finompor koncentrációja. Ezek a rákkeltő, nagyon apró részecskék (PM10, PM 2,5) elsősorban a gázolajüzemű gépjárművek kipufogócsövén keresztül jutnak a levegőbe. Noha egy uniós jogszabály szerint egy évben legfeljebb 34-35 napon léphetné át a PM10 koncentrációja a kijelölt határértéket, a fővárosban előfordul, hogy 100-150 napig is határérték feletti mennyiséget mérnek.
A város levegőjét azonban nemcsak a közlekedés, hanem a gondatlanul végzett építkezések is rontják. Mint ismeretes, 2008 végén a Zrínyi Miklós volt nemzetvédelmi egyetemen egyik épületének a bontása közben kiderült, hogy rákkeltő azbeszt is kerülhetett onnan a levegőbe. A recesszió miatt abbamaradt az építkezés, így a veszélyes anyag hónapokig szabadon szállt a levegőben, az ott hagyott építkezési törmelék pedig a mai napig rontja a város képét és levegőjét. – A közigazgatás feladata lett volna sokkal körültekintőbben meghatározni a művelet feltételeit – véli az elnökhelyettes, aki szerint hasonló eset nem történhetett volna meg Németországban vagy Skandináviában. Azokban az országokban ugyanis szigorúbb a szabályozás, és az építkezési hulladékok 80 százalékát újrahasznosítják – tette hozzá.
A lakókban megvan a szándék, hogy zöldebbé tegyék a környezetüket, a politikai vezetők ugyanakkor nem elkötelezettek az ügy iránt – mondta el Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédelmi szakpolitikusa. Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának korábbi alelnöke szerint 100 olyan intézkedésből, amely zöldebbé tehetné a fővárost legalább 40 nem igényelne különösebb anyagi ráfordítást, s politikai érdekek megsértése nélkül is megvalósítható lenne.