Röviden

Nyitva tartanák Guantánamót
Washington. Dianne Feinstein, az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának demokrata párti elnöke vasárnap felszólította az Obama-kormányzatot, hogy ne helyezzen
több foglyot szabadlábra a guantánamói börtöntáborból, mivel a korábban elengedettek közül már így is többtucatnyian csatlakoztak ismét terroristákhoz. (MTI)

Grúz büntetés a zendülőknek
Tbiliszi. Egy grúz bíróság különösen súlyos börtönbüntetésre ítélte tegnap a hadsereg Muhrovani támaszpontján tavaly májusban kitört zendülés főszervezőit. A bíróság „az államhatalom megdöntését célzó lázadás”, valamint „a törvényes hatalommal szembeni engedetlenséghez nyújtott támogatás” vádjában találta bűnösnek Koba Otanadze és Levan Amiridze tiszteket, és 29, illetve 28 év börtönre ítélte őket. Sota Gorgiasvili, a Muhrovaniban állomásozó zászlóalj parancsnoka
19 évet kapott. (MTI)

Irán eltökélt
Teherán. Irán maga akarja 19,5 százalékosra dúsítani urániumkészletét, amennyiben nem jön létre megállapodás a nemzetközi közösséggel – közölte a teheráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. Alaeddin Borudzserdi szerint változatlan Iránnak az az álláspontja, hogy a fűtőelemek cseréjének iráni területen kell megtörténnie. A Nyugatnak kiutat kellene keresnie a jelenlegi helyzetből ahelyett, hogy problémákat gyártana – mondta. (MTI)

Békét akar a phenjani rezsim
Phenjan. Észak-Korea ismét arról beszélt, hogy mielőbb békeszerződéssel akarja felváltani a koreai háborút lezáró fegyverszüneti egyezményt, mivel az Egyesült Államokkal így megteremtett bizalom segíthetne felújítani a phenjani atomfegyverprogram lezárását célzó, megfeneklett nemzetközi tárgyalásokat. Washington a maga részéről ragaszkodik hozzá, hogy csak a phenjani atomprogram felszámolása után tud tárgyalni a békeszerződés megkötéséről. (MTI)

Az apartheid támogatói voltak
Berlin. Az egykori dél-afrikai fajüldöző rezsim támogatásának gyanújával per fenyegeti a német Daimler autógyárat. Német sajtóértesülések szerint a volt pretoriai apartheidrendszer áldozatainak egy csoportja nyújtott be erre vonatkozó keresetet egy New York-i bíróságnak. A vádlottak padján a német autóóriás mellett egy ugyancsak német, mégpedig fegyvergyártással foglalkozó cég, a Rheinmetall, továbbá neves amerikai konszernek, a Ford, a General Motors és az IBM ülnek majd. (MTI)