Sok pénz hiányzik az árapasztó építéséhez

Az év közepén várható annak a pályázatnak az elbírálása, amely a beregi térség árvízvédelmét szolgálja. A 2001-es tiszai árvíz után mintegy hatvanmilliárd forintból építették újjá a környéket, a mostani beruházás várhatóan 26 milliárdba kerül. Az államfő a héten aláírta Szekeres Imre törvénymódosító kezdeményezését, ami a Magyar Közlönyben meg is jelent.

Tizenkét beregi községben megkezdődött a területvásárlási, kisajátítási eljárás. Az állam kétezer környékbeli lakostól vesz földet, s ezen 48,8 kilométer hoszszúságban töltést építtet. A védmű 60 négyzetkilométer mezőgazdasági területet vesz körbe, ez fogadja majd be a Tiszából zsilipen érkező víztöbbletet rendkívüli időjárás esetén. Az árapasztó tározót 1,1 méter magasságban tölthetik fel vízzel. A töltések magassága 2,1 méter lesz, szélessége pedig az alapoknál tizenhat méter.
Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta: az árapasztó területen egy esetleges elöntést követően, a víz leeresztése után tovább gazdálkodhatnak a helybeliek. Mód lesz arra is, hogy aszály idején a Tiszából vizet emeljenek ki öntözés és természetvédelem céljaira. Az igazgató közlése szerint a töltéshez szükséges területért a kivitelezés megkezdése előtt fizetnek a tulajdonosoknak. Erre akkor kerül sor, amikor a kormányzat várhatóan az év közepén elbírálja a vízügyi igazgatóság árvízvédelmi, környezetvédelmi pályázatát. Az építkezés ezután következhet, és a terv szerint 2014-ig tart. A Gergelyiugornya, Jánd, Gulács, Tivadar, Tarpa, Hetefejércse, Márokpapi, Csaroda, Tákos által határolt apasztóhoz Lónya térségében egy másik, kisebb tározó csatlakozik, amely az árapasztó leürítéséhez szükséges.
Szakemberek feltételezik, hogy 1947–48-ban a tivadari s 2001-ben a tarpai gátszakadás sem következett volna be, ha ideiglenesen árapasztó tározókba engedhették volna a Tiszán lezúduló víztömeget. Az Orbán-kormány idején hatvanmilliárd forintot költöttek az árvízkárok helyreállítására, a Bereg lakóházainak és műemlékeinek újjáépítésére. A polgári kabinet ezután döntött az úgynevezett vízapasztó tározók építéséről.
Lapunknak Bencsik János, a Fidesz képviselője most felidézte: a Vásárhelyi-tervet a Medgyessy-kormány felülvizsgálta, és az építkezést gyakorlatilag leállította. Árvízvédelemre nem költött. Múlt év decemberében Szekeres Imre és négy további MSZP-s képviselő törvénymódosítást kezdeményezett a Vásárhelyi-terv fejlesztésére hivatkozva. Az azóta megszavazott jogszabály lehetővé teszi, hogy az árapasztó tározók területén intenzív, vegyszeres gazdálkodást folytassanak a földhasználók. Ez veszélyes, hiszen a kémiai anyagokat kimossa a víz, és ez erősen szennyezheti a környezetet. Szekeres javaslata nyomán mód lesz arra is, hogy a nagy árvizek után emelt összegű, aranykoronánként nyolcezer forint kártérítést fizessen az állam az érintett gazdálkodóknak. A törvénymódosítást – az Országgyűlés sajtóirodájától kapott tájékoztatás szerint – a köztársasági elnök aláírta, így hatályba lép.
A Fidesz szakpolitikusa úgy véli, hogy Szekeres Imre és társai kampánycélból kezdeményezték a törvénymódosítást. Azt próbálták leplezni, hogy az elmúlt nyolc évben a kormánypártok semmilyen érdemi lépést nem tettek annak a másfél millió embernek az élet- és vagyonbiztonságáért, akik a Nyírségben és a Duna–Tisza-közén ki vannak téve a mind gyakoribb, rendkívüli árvizeknek. Az ellenzéki képviselő a tervek komplexitását is hiányolja, hiszen a víz elvezetése mellett mindenhol fontos az öntözőberendezések kiépítése és a környezet védelme. Bencsik hozzátette: nem tartja korrektnek, hogy a jelenlegi kabinet a következő kormányra hagyta a finanszírozást, a Fidesz azonban támogatni fogja az árvízvédelmi beruházásokat.