Szakértők a köbön

Becsszó, hogy nálunk három dologban mindenki szakértő: a gyereknevelésben, a fociban és az építészetben. Leginkább azok, akik gyerektelenek, lőcslábúak, és nem tudnak egyenes vonalakat húzni. Most keletkezett egy újabb szakértői gárda, a BKV-nál ilyen-olyan módon érdekelt embertömeg. A BKV-sztrájk leginkább azon állatorvosi lóhoz hasonlít, amelyen mindenfajta betegsége fellelhető ennek az erkölcsileg megrendült, manipulált és helyenként őrjítően önző tömegnek, az átlagutasnak. A sztrájk megosztotta a közvéleményt, de kicsivel többen értenek vele egyet, mint nem. Emlékezetes, hogy a média himnuszokat zengett az Orbánék alatt bátran sztrájkoló Gaskóékról.
Az alaphangot most Süveges Gergő intonálta, aki nem sokat lacafacázott, hanem megkérdezte Kerpen Gábort, a PDSZ elnökét, hogy miért szolidárisak a pedagógusok a „kőgazdag” buszvezetőkkel. Merthogy a buszvezetők 250 ezer bruttót keresnek, a tanárok meg nem. Kicsit közelebb ültem a tévéhez, mert azt hittem, az ilyen ordító demagógia ki van tiltva a közszolgálatiból. A pártatlan királyiból. Aztán megjött az irány, amikor Bajnai Gordon kijelentette, hogy a sztrájkhoz mindenkinek joga van, de ez nem az, hanem zsarolás. Hát igen, mintha Goebbels meg azt mondta volna, hogy ki a zsidó, én mondom meg. Bajnai meg azt, hogy mi a sztrájk, azt ő mondja meg. Egyébként mi a sztrájk? Népi uzsonna Kocsissal a Gerbeaud-ban, vagy az a halvány kísérlet, amikor egy villamos nem jár, de az összes többin vígan utaznak a népek. Hajlok annak a fórumozónak a véleményére, aki azt írta, hogy ez csak a fele a lehetőségeknek. Ha csatlakozik a Volán, a MÁV és a Magyar Posta, három nap alatt megbukik a kormány.
Kedvenc szociológiai mintám, amikor véleményeztetik a megállóban fagyoskodó utca emberét. Az egyik jellemző, hogy aki mindig bliccel, most háborog, mi lesz az ő drágán megváltott bérletének a sorsa. Bejelentik, hogy szakértői csoport foglalkozik az utasok kárpótlásával. Ingyen adok tanácsot: annyi nappal hosszabbítsák meg a bérleteket, ameddig a sztrájk tart. Szakértő csoport…! A másik jellemző megszólalás az őszinte felháborodás, hogy a BKV-t szétlopták, nullára amortizálták, közben meg arra hivatkoznak, hogy a dolgozókra nincs elég pénz. Hány milliós-tízmilliós végkielégítést állítottak le azzal, hogy sajnos a cégnek erre nincs pénze? Nehéz volt kihámozni a sok pulykapénzezésből, hogy itt nem zsarolásról van szó, hanem a kiharcolt jogok megtartásáról.
Az egész ügyet vastagon átlengi a kétségbeesett ködösítés. Letartóztatják és kihallgatják Hagyó Miklós bizalmasát, aki két fizetést kapott két állásból, holott csak egyben dolgozott. Persze nem érti a helyzetet, ők soha nem értenek semmit. Meghallod, hogy 24 milliót markolt fel másfél évre, és agyvérzés kerülget. Ő nem érti. Megvilágíthatná a helyzetet nevezett Hagyó Miklós, aki néhány évvel ezelőtt a habokból tűnt fel, mint a BKV megmentője. Erre a felügyelete alatt kitör az évtized pénzügyi botránya, ő meg eltűnik a nyilvánosságból. A helyzetet az a könnyfakasztó bejelentés tetőzte, hogy a gonosz sofőrök miatt nem jutnak el szegény öreg, beteg emberek a rendelőbe, legalább velük érezzenek együtt, rájuk legyenek tekintettel. Hát igen. Hány budapesti érzett együtt a vidékiekkel, a gazdákkal, a bejáró diákokkal, amikor vidéken egyre-másra szüntették meg a vasútvonalakat? Fájt a vidéki ember tönkretétele valakinek? Akkor legalább ezt a sztrájkot bírjuk ki úgy, hogy ne tépjük, rugdaljuk és könyököljük hasba a másikat a hatoson. Nem hergelünk, és nem hergelődünk. Mindjárt vége!