Száműzik a görögöket?

Egyre nagyobb árat fizet Görögország azért, amiért éveken át meghamisított gazdasági adatokkal próbálta leplezni az egekbe szökő államadósságot és a költségvetési hiányt. Szombaton egy hónapon belül negyedszer minősítették le az országot, és komolyan felmerült, hogy kitehetik Athén szűrét az eurózónából is. A helyzet anynyira súlyos, hogy a görög kormány a múlt héten már a Nemzetközi Valutaalaptól kért – egyelőre csak technikai – segítséget.

Saját maga miatt esett verembe a görög kormány. Az ország iránt az évek óta tartó statisztikai trükközés és adathamisítás következtében drasztikusan megcsappant a bizalom, így Athén akár végérvényesen az euróövezet partvonalára kerülhet. Szombaton a Standard and Poor’s az eddigi legrosszabb minősítést adta a görög államkötvényekre, amiket decemberben már három alkalommal is lejjebb soroltak. Az ország gazdasági helyzete csak karnyújtásnyira áll a katasztrófától: az államadósság a bruttó hazai össztermék (GDP) 120 százalékára rúg, vagyis dupla annyi, mint amit az euró bevezetéséhez feltételül szab az unió, miközben a tavalyi költségvetési hiány minden rekordot megdöntve közel 13 százalék lett a 3 százalékos uniós plafon helyett. Az egyetlen mentőövet már csak az euróövezeti tagság jelenti, már amennyiben Athén kap haladékot arra, hogy pénzügyeit – immár a valós adatokat közölve – három év alatt rendezze. A görög állam adóssága jelenleg meghaladja a 300 milliárd eurót, és az államkötvények után már közel kétszer anynyi kamatot kell fizetni, mint az euróövezet többi országában. A görög politikai vezetők minden fórumon igyekeznek cáfolni az államcsőd veszélyét, ígéretet tettek a statisztikai hivatal függetlenségének visszaállítására, sőt, egy hároméves költségcsökkentési javaslatot is letettek az asztalra, a pénzpiaci befektetőket eddig mégsem sikerült meggyőzniük.
A gyanakvást erősíti, hogy a múlt héten a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult a George Papandreou vezette szocialista kormány, amely egyelőre annyit ismert el, hogy technikai segítségnyújtást kért a szervezettől. A jelenlegi vezetésnek nincs könnyű dolga, mivel csak az őszi választások után derült ki, hogy az eredetileg hatszázalékosra tervezett tavalyi költségvetési hiány több mint a duplájára kerekedett, sőt, az unióval is rendre hamis adatokat közölt a görög vezetés.
Brüsszel is egyre kevesebb megértést tanúsít a trükközések miatt bajba került ország iránt. Bár Angela Merkel német kancellár december közepén még úgy fogalmazott, hogy Európa felelősséggel tartozik Görögország iránt, más uniós vezetők már korántsem mutatnak ennyi lojalitást. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke a pénteki Financial Timesnak nyilatkozva közölte: minden országnak saját magát kell kisegítenie a bajból. Emlékeztetett arra is, hogy a fegyelmezetlen gazdálkodás miatt a piacok előbb-utóbb mindig benyújtják a számlát. Bár „abszurdnak” nevezte, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet, azt azonban megjegyezte, hogy a görög GDP az unió termelésének mindössze 2,5 százalékát adja. Elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy az ország jelenleg az euró négy feltétele közül mindössze egyet teljesít, ráadásul nem először keveredik botrányba a költségvetési trükközés miatt. 2004-ben derült ki először, hogy a görög kormány éveken át mesterségesen szépítette a pénzügyi statisztikákat, sőt, már az eurót is csak a kozmetikázások segítségével lehetett bevezetni az országban.