Már az év első hónapjában, a Medián felméréséből kiderült: a Fidesz „utcahosszal” vezet az MSZP előtt, és ha januárban tartották volna a választásokat, sem az MDF, sem az SZDSZ nem jutott volna be a parlamentbe. A választani tudó biztos szavazók körében 61:29 arányban szavaztak volna a Fideszre, illetve a kormánypártra.
A legnagyobb ellenzéki párt egész évben tartotta tetemes előnyét, sőt növelte azt. Az év eleji kétszeres előny több ízben négyszeresre emelkedett. A Nézőpont Intézet kimutatta: ha a június 7-i szavazáson leadott voksokkal nem EP-képviselőket, hanem új Országgyűlést választottunk volna, a Fidesz– KDNP 269, az MSZP 56, a Jobbik 46, az MDF pedig 15 mandátumot szerzett volna. Vagyis a legnagyobb ellenzéki párt kétharmados többséggel irányíthatta volna az országot. Júniusban a Nézőpont Intézet szerint már ötszörösére nőtt a Fidesz tábora az MSZP-jéhez képest.
Júliusban a Medián felmérése arról tanúskodott, hogy a teljes népesség 47 százaléka a Fideszre, 14 százaléka az MSZP-re szavazna. A Jobbik 8, az MDF 2 és az SZDSZ 1 százalékot ért el. Júliusban a kutatóintézetek soha nem mértek ekkora különbséget a Fidesz és az MSZP között. Szeptember végén kis növekedést mutatott az MSZP: két százalékkal többen adták volna a szocialista szavazók voksukat a kormánypártnak, de a Fidesz megtartotta 60 százalékos előnyét.
A Jobbik támogatottsága szintén emelkedett az év során. A Századvég-Forsense szerint egy szeptemberi választás esetén a Fideszen és az MSZP-n kívül kizárólag a Jobbik jutott volna be a parlamentbe 12 százalékos támogatottságával. A Fidesz mellett ekkor a választók 62 százaléka állt, míg az MSZP-rek csak 20 százalék adta volna voksát. Az MDF az év során 1-3 százalékos támogatottság között mozgott, míg az SZDSZ több esetben az egy százalékot sem érte el. Az MDF támogatottsága a Tárki szerint decemberre egy százalékra esett vissza, amelyben feltehetőleg szerepet játszott miniszterelnök-jelöltjük megnevezése. A párton belül is megosztottságot hozott ugyanis, hogy a demokrata fórum a Horn-kormány második pénzügyminiszterét, Bokros Lajost állítaná az ország élére. A legtöbb kutatóintézet az év során arról számolt be, hogy a két nagy párt mellett csak a Jobbik érhetné el az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
2009 utolsó hónapjában a Fidesz támogatottsága 5 százalékponttal nőtt az előző hónaphoz képest, míg az MSZP-é nem változott a Századvég-Forsense legfrissebb felmérése szerint. Decemberben a választói aktivitás emelkedése mellett a Fidesz tovább növelte jelentős előnyét a többi politikai erőhöz képest. Jelenleg a Fidesz 64 százalékos támogatottsággal rendelkezik az MSZP 17 százalékos támogatottságával szemben. A harmadik meghatározó politikai erő 9 százalékos eredményével továbbra is a Jobbik, bár a párt támogatottsága 3 százalékponttal csökkent. Az MDF támogatottsága a Tárki egy százalékával szemben a Századvég szerint ismét eléri a három százalékot, ám az ellentét nem változtat azon a tényen, hogy Dávid Ibolya pártja jelenleg nem kapna szerepet a parlamentben. A Lehet Más a Politika (LMP) 2 százalékot mondhat magáénak a pártot választó biztos szavazók körén belül, míg az SZDSZ az egy százalékot sem éri el.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
