Tojáslabda

A televíziós közvetítések miatt egyre népszerűbb sportág hazánkban az amerikaifutball, ma már kevesen keverik össze ezt a játékot a rögbivel. Van is mire odafigyelnünk. Az amerikai egyetemi bajnokság egyik legnagyobb sztárja a Temesváron született Meskó Zoltán, aki jövőre talán már a profi ligában, az NFL-ben lép pályára.

Amerikaifoci-gyorstalpaló
Punt. Az amerikaifutballban a csapatok igyekeznek közelebb vinni a labdát az ellenfél célterületéhez. Egy körben négy próbálkozásból tíz yardot (9,14 métert) kell haladniuk. Ha a negyedik kísérlet után sem sikerül tíz yarddal közelebb vinniük a labdát, át kell adniuk az ellenfélnek, s ezzel igen előnytelen helyzetbe kerülhetnek. Ezért általában a negyedik próbálkozáskor inkább jó messzire elrúgják, hogy a másik csapatnak messziről kelljen indulnia. Ez a felszabadító rúgás a punt, a játékos, aki rúgja, a punter. Fontos tudni, hogy az amerikaifutballban a posztok nagyon élesen elkülönülnek, egy játékos szinte kizárólag csak a saját feladatát látja el, máskor, máshol nem avatkozik a játékba.
Touchdown. Akkor kapja a támadó csapat a legtöbb pontot (hatot), ha beviszi a labdát az ellenfél célterületére. Ez a touchdown, amelyet bár érintésnek lehetne fordítani, a labda földet érésére nincs is szükség, elegendő, ha az alapterület fölötti levegőt súrolja.
Egyetemi futball (college football). Az Egyesült Államokban az egyetemeken, katonai akadémiákon játszott amerikaifutball népszerűsége a professzionális sportéval vetekszik. Valójában a játék az egyetemeken alakult ki a XIX. században, az első feljegyzett mérkőzést 1869. november 6-án játszotta a Rudgers és a Princeton Egyetem egymás ellen (a Rudgers nyert 6:4-re). Szeretik hangsúlyozni, hogy ez két évvel azelőtt volt, hogy Angliában lejátszották volna az első dokumentált rögbimeccset. Rengeteg egyetem van az országban, és szinte mindenhol fociznak. Az iskolákat osztályokba, azon belül főcsoportokba (konferenciákba) sorolják. Az egyetemek hivatalosan nem fizetnek a játékosoknak, a diákok ösztöndíj, tandíjmentesség fejében játszanak.
Draft. Minden egyetemi játékos álma, hogy előbb-utóbb a profi ligában játsszon, hiszen abban van a nagy pénz, a hivatásos csapatok pedig a legtehetségesebb egyetemi játékosokra vadásznak. A gazdag, nagynevű csapatok könnyedén leigazolhatnák a legjobb végzősöket, de így a bajnokság egyoldalúvá válna. Ezért ezt nem tehetik meg, az újoncok közül elsőként az előző évi bajnokságban leghátul kullogó csapatok választhatnak, így fejlesztve játékoskeretüket. A végzősök lefoglalásának ceremóniája a draft, amely valóban árverésre hasonlít. Amerikában csöppet sem meglepő módon a televízió élőben közvetíti az eseményt, a nézők milliói pedig a képernyők előtt izgulnak.
NFL. Az egyetemi amerikaifutball népszerűségét látva a múlt század elején jött létre a hivatásos liga, amelyben a játékosok már nyíltan fizetésért fociztak. Az 1920-ban létrehozott bajnokság két évvel később vette föl a National Football League (nemzeti futball-liga) nevet. A hatvanas évek közepéig két bajnokságot játszottak párhuzamosan az országban, majd ezek összeolvadtak. Jelenleg harminckét csapat vesz részt a bajnokságban; a liga kiegyensúlyozottságát jelzi, hogy közülük huszonöt egyesület volt már valaha bajnok. A játékosok fizetését szabályozzák, egy újonc fizetése legkevesebb 300 ezer dollár (54 millió forint) lehet évente.
Bowl. Az NFL döntője, a Superbowl hagyományosan a legnézettebb sportesemény (sőt a legnézettebb esemény) Amerikában. Bowlnak hívnak ezenkívül sok más rangadó meccset az egyetemi bajnokságban. A csapatok nagy száma miatt nincs országos rájátszás, így objektíven lehetetlen bajnokot hirdetni. Különböző matematikai képletek, szavazások alapján felállítanak egy rangsort a csapatok között, majd a hasonló erősségű csapatok bowlmérkőzéseket játszanak egymással.