Vezetékügy: nem jár kártérítés

Nem számíthatnak kártérítésre azok az ingatlantulajdonosok, akiknek a telekkönyvébe az utóbbi néhány évben jegyezték be a már jó ideje ott keresztülhúzott villanyvezetéket – legalábbis az Elmű állásfoglalása után, amelyet a villamosenergia-törvényre alapoz. Egy ügyvéd azonban az Alkotmánybíróság elé vinné a szabályozás ezen pontját.

Többen telefonáltak a budapesti áramszolgáltatóhoz, az Elműhöz múltkori cikkünk nyomán, amelyben Csikai Klára ügyvéd közlése alapján arról írtunk, akár egymillió ingatlan tulajdonosa is kártérítést kérhetne a telkén keresztülmenő villanyvezetékek miatt. Az ügyvédnő szerint az érintett ingatlanok esetében az Elmű Hálózatelosztó Kft. földhivatali vezetékjogi bejegyzési eljárást kezdeményezett a már meglévő vezetékekre, amelyekre a társaság nem hajlandó kártalanítást fizetni. Mint korábban elmondta, az Elmű a villamosenergia-törvény egyik rendelkezésére hivatkozik, amely értelmezése alapján lehetővé tenné a cégnek, hogy már meglévő vezetékek esetében ne kelljen fizetnie. Márpedig a kártalanítás Csikai Klára szerint jogos lenne, hiszen a vezetékjog jelentősen korlátozza az adott ingatlan használatát, így csökkenti az érintett ingatlanok értékét.
Az Elmű álláspontja alapján ugyanakkor fel sem merülhet a kártalanítás szükségessége. Mint a lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásukban kifejtették, a kérdéses vezetékeket még 1994 előtt, az akkori jogszabályoknak megfelelően létesítették. Ekkor azonban a légvezetékeket nem kellett bejegyeztetni a telekkönyvbe, csupán vezetékjogi engedélyt kellett benyújtani. 1994 után azonban változott a szabályozás, s ekkor már az engedély mellett be is kellett jegyeztetni a telekkönyvbe a vezetékjogot. Az ennél korábban kihúzott vezetékek bejegyzése gyakorlatilag azóta folyik, a villamosenergia-törvény szerint pedig 2012 végéig kell lezárulnia az összes eljárásnak. A közlés szerint az Elmű, illetve a vidéki szolgáltatók azért gyorsították fel ezen folyamatot, hogy egyrészt az ingatlantulajdonosok mihamarabb tisztában legyenek a hálózat és ingatlanuk kapcsolatával és erről ne többféle okiratból, hanem egy helyről tájékozódhassanak, másrészt a hálózat üzemeltetése során maradéktalanul eleget tegyenek az élet- és vagyonbiztonság követelményének. Az Elmű hangsúlyozza, hogy „az utólagos bejegyeztetési folyamat nem keletkeztet többletjogokat és -kötelezettségeket, hiszen sok évtizede ott álló vezetékekről van szó, amelyekért a múltban már fizettek, így újabb kártérítés sem jár”. Más a helyzet új vezeték létesítésekor, ilyenkor az Elmű kártalanítja az érintett terület birtokosát, mivel így jártak el minden, 1994 óta épült vezeték esetében is.
Mindenesetre Csikai Klára a törvény szóban forgó rendelkezésének megsemmisítéséért az Alkotmánybírósághoz fog fordulni, mert az meglátása szerint ellentétes az alaptörvénnyel.