Mártír

Ő S Ö K T E R EKik ölték meg Brenner János káplánt? Miért kellett meghalnia a huszonhat éves papnak? Ezeket a kérdéseket feszegeti hétfőn a Hír Tv Ősök tere című műsora.

Békés Márton
2010. 02. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Brenner János, a ma Szentgotthárdhoz tartozó Rábakethely és még három környékbeli falu 26 éves káplánja 1957. december 14-én, az advent harmadik vasárnapját megelőző szombaton tartotta utolsó szentmiséjét Máriaújfaluban. A káplánt a 16 éves Kóczán Tibor hívta ki éjfélkor azzal az ürüggyel, hogy nagybátyja haldoklik Zsidán. Brenner János papi ruhába öltözött, magához vette az oltáriszentséget és a halotti olajat, majd útnak indultak gyalog a Rábakethelytől nem messze fekvő faluba. Útközben azonban megtámadták a fiatal lelkészt, és 32 késszúrással megölték. Ezek azok a tények, amelyeket sem a falu lakossága, sem a boldoggá avatást kezdeményező hívek, sem az egykori kommunista hatóságok nem cáfolnak. Minden további elképzelés azonban tökéletesen ellentétes egymással. A Kádár-rendszer bűntényről alkotott koncepciója ezenkívül magával az igazsággal is ellenkezik.
Brenner János ciszterci novícius, rábakethelyi káplán 1931-ben született Szombathelyen. Az 1949–50-es tanévben Zircen oblátus volt, az államilag el nem ismert rendi gimnáziumban érettségizett. 1950 nyarán jelentkezett ciszterci szerzetesnövendéknek. A rend, mint az összes többi is, útjában állt a Rákosi-rezsim antiklerikális kampányának, „kulturális forradalmának”. Brenner az 1950–51-es tanévben az immár illegalitásban működő ciszterci rend novíciusa és a budapesti hittudományi akadémia civil hallgatója volt. Az 1951–52-es tanévben a szombathelyi egyházmegye kispapjaként a szombathelyi szeminárium növendéke lett, majd az intézmény feloszlatása után, 1952 és 1955 között a győri szemináriumban tanult. 1955. június 19-én szentelte pappá Kovács Sándor szombathelyi megyés püspök, majd augusztus 17-én Rábakethelyre helyezték káplánnak. Brenner már nagyon fiatalon – legkésőbb rendje és iskolája megszüntetésekor – megtapasztalta a kommunista egyházüldözés módszereit.
Az Állami Egyházügyi Hivatalnak (ÁEH) korán feltűnt, hogy a falvait motorral járó ifjú pap kiválóan végzi feladatát, s különösen a fiatalokkal alakít ki jó kapcsolatot. Az ÁEH szombathelyi megbízottja, Prazsák Mihály el is akarta helyeztetni a káplánt Kovács Sándor megyés püspökkel. Miután nem sikerült eltávolíttatnia, Prazsák azt mondta: „Jó, akkor lássák a következményeit!” Brenner János öccse, Brenner József – a szombathelyi megyés püspök általános helynöke – szerint testvére ezzel indokolta maradását plébánosának: „Nem félek, maradok. Még van munkám.” „Na, kievickéltem. Nem volt szerencséjük!” – mondta, miután motorjával hazafelé jövet merényletet akartak elkövetni ellene. A 26 éves pap azok közé tartozott, akiket az 1956 utáni megtorlás idején sem lehetett megfélemlíteni. Brenner József öt olyan gyilkosságról tud 1957-ben bátyja esetével együtt, amikor rejtélyes körülmények között öltek meg egyházi személyeket. Brenner János testét ráadásul ugyanúgy kútba akarták dobni a brutális gyilkosság után, mint a többiekét, ebben csak a kutyák ugatása akadályozta meg gyilkosait. Soós Viktor Attila egyháztörténész, aki szerzőtársával, Császár Attilával együtt már a második könyvet írja az ügyről, úgy látja, miután a plébániáról kicsalták, többen több helyszínen is dulakodtak Brennerrel, aki az első alkalommal még el tudott menekülni. A halál ott érte Zsida határában, annál a háznál, amelyhez a halálos beteg ürügyén hívták. Az erdő szélén ismételten rátámadó csoport tagjai megtaposták stóláját, levágták a nyakában függő láncot – amelyet bal kezével óvott –, keresztjét pedig messzire eldobták. A gyilkosság keresztényellenes motivációja világos, nem kevésbé a bestiális kegyetlenség.
A gyilkosság felderítésébe számos gyanús és annál több nagyon is egyértelmű elem keveredik. Miután ugyanis a rendőrség jókora késéssel kiért, több órán keresztül semmilyen vizsgálat nem történt. A közben leesett ónos eső eltüntette a nyomokat, a helyszínen maradt idegen gombot, vért és hajszálakat pedig nem vizsgálták meg. Nyilvánvaló összefüggésként említi meg Brenner József és a történész, hogy a gyilkossággal egy időben zajlott a tanács- és párttagok részére rendezett falusi est és rendőrségi bál. A rábakethelyi sírásó, miközben a másnapi temetésre készítette a sírhelyet, bőrkabátosok csoportját látta a templom körül a gyilkosság estéjén. Egy nővér pedig beszámolt arról, hogy röviddel a gyilkosság után legalább két férfi- és egy női cipőtől származó nyomot látott a holttest mellett. A faluban éjjel többen kiáltásokat hallottak: „Vigyázzatok, arra fut!”, „Ne bántsatok! Istenem, segíts!” Soós Viktor Attila szerint korántsem véletlen az sem, hogy a szentgotthárdi hatóságok helyett két szombathelyi állambiztonsági tiszt vezette a nyomozást, akik megyeszerte híresek voltak egyházellenes nézeteikről, tetteikről, ráadásul a kihallgatások közben a gumibotot is használták.
Míg a falu szerint papjukat a párt ölette meg, a rendőrség kezdetben szerelmi szálat keresett, majd miután ez kudarcba fulladt, rablógyilkosságnak próbálták beállítani az esetet. Brenner János megöléséért két embert is elítéltek, előbb Tóka Ferencet, majd Kóczán Tibort. Tóka elítélését a Legfelsőbb Bíróság 1960-ban megsemmisítette, és kártalanították az először halálra, majd életfogytiglanira ítélt vádlottat. A káplánt kihívó Kóczánt azonban csak a gyilkosság után hét évvel vették elő, és nyolc év múlva szabadult.
Brenner Jánosról évtizedekig nem volt szabad nyilvánosan beszélni, fényképét az ÁEH leszedette a győri papi szeminárium tablójáról is. Ám papok vallatásánál sokszor elhangzott a mondat: „Te is úgy akarsz járni, mint Brenner János?” 1999. október 3-án a szombathelyi egyházmegye hivatalosan is megkezdte Brenner János szentté avatási eljárását. A félelem azonban nem ért véget. Tóka Ferenc ma is él, de nem beszél, Kóczán Tibor 1990 után eltűnt. Jellemző, hogy Kóczán édesanyját az ötvenes évek végén egy határőr „véletlenül” lelőtte kapálás közben, ám 1989 után is dördült olyan lövés a faluban, amely éppen csak elkerült egy szemtanút. Brenner József egyébként nyolc tettest valószínűsít, akik közül egy-kettő még élhet.
Brenner János rábakethelyi káplán rejtélyes körülmények között bekövetkezett haláláról és a lehetséges tettesekről szól hétfőn az Ősök tere.
Az adás időpontja a Hír Tv-ben: hétfő 22.05. Ismétlések: kedd 10.30; szerda 16.05; szombat 15.05.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.