A tavaly elfogadott központi költségvetés nem garantálja a megyei önkormányzatok működését – állította lapunknak Ódor Ferenc, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének első embere, aki egyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat elnöke. Kiemelte, azok a megyék vannak a legnagyobb bajban, amelyek sok intézményt működtetnek, mert mint köztudott, az állami normatívák nem fedezik a működési költségeket. Ódor Ferenc rámutatott arra, hogy a megyei önkormányzatok eddig ingatlanjaik értékesítéséből pótolták a költségvetési hiányt, de az ebből származó bevételek évről évre fogynak. A megyék lassan felélik a vagyont. – Intézményeink zavartalan működtetése érdekében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében minden évben 8-10 százalékkal nagyobbnak kellene lennie a költségvetésnek, ami nyilvánvalóan lehetetlen. Az intézményeinknél fejlesztésre nem is gondolunk. Tervszerű, megelőző karbantartás nincs, csak „tűzoltás”. Az idei évnek 3,8 milliárd forintos hiánnyal futunk neki, ezt is a kiadási oldal húszszázalékos lefaragása után értük el. Ezt a hatalmas összeget a kötvények kibocsátásából származó bevételekből fedezzük, és a bankokhoz megyünk kuncsorogni – fakadt ki Ódor Ferenc.
A politikus szerint a legnagyobb bajban talán mégis a kistelepülések vannak, ahol az intézményfenntartással kapcsolatban a vezetők rendre úgy fogalmaznak, hogy „majd kapunk a 6/3-asból”. Ez az önkormányzati miniszter keretéből megpályázható forrást jelenti. – E nélkül az apró falvak biztos csődbe jutnának, az állami normatívákból ugyanis az intézmények fenntartási költségeinek felét tudják fedezni – tette hozzá.
Összesen 1,3 milliárd forint működési, 300 millió forint fejlesztési és 1,2 milliárd forint folyószámlahitel-kerettel számol Győr-Moson-Sopron megye önkormányzata. A hatalmas hiány oka, hogy a megyei önkormányzat 658 millió forinttal kap kevesebb központi juttatást 2010-ben, mint tavaly. A bevétel csökkenése olyan nagy- mértékű, hogy veszélyezteti az önkormányzat és intézményei működtetésének fenntarthatóságát. Ezért újabb feladatátszervezéssel, létszámcsökkentéssel, részmunkaidőben foglalkoztatással, a nyitvatartási idő csökkentésével és a nem kötelező juttatások megvonásával próbálnak túlélni, ami nem tűnik könnyű vállalkozásnak. Szakács Imre, a megye közgyűlésének elnöke már egy hónapja is arra figyelmeztetett, hogy ha nem tudnak lefaragni a kiadási oldalon, akkor az év utolsó hónapjaiban már nem tudják kifizetni a béreket és a közüzemi számlákat.
Csőd közeli helyzetben van a Baranya megyei Szigetvár is. A város költségvetésének tervezete szerint 2010-ben 1,9 milliárd forintból gazdálkodnak, de ehhez egymilliárd forintos hiánnyal számolnak. A még húsz évig futó hiteleik törlesztésére idén mintegy 400 millió forintot fordítanak. A büdzsé elfogadásán túl – amely nem ígérkezik könnyű feladatnak – bankokkal kívánnak tárgyalni, hogy biztosítsák a működést, és elkerüljék a csődöt.
Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke is arról számolt be, hogy a kistelepülések soha nem küszködtek még annyit a költségvetések elkészítésével, mint most. Megjegyezte, a legtöbb településen annak ellenére hiánnyal fogadják el a büdzsét, hogy a kiadásokat már a végsőkig lefaragták. Abban bíznak, hogy majd év közben olyan bevételhez jutnak, amivel előzőleg nem kalkuláltak. – Az állami normatívák és az iparűzésiadó-bevételek csökkenése miatt óriási nehézségekbe ütközik az önkormányzatok és azok intézményeinek működtetése. Egyes polgármesterek, mint az adott önkormányzat dolgozóinak munkáltatói, arra készülnek, hogy juttatásokról szóló közalkalmazotti szabályzatok és kollektív szerződések felmondását kezdeményezték. Elviselhetetlen helyzetet teremt, hogy az önkormányzatokat sújtó terhekhez az állam mennyire nem rendeli hozzá a forrást – mutatott rá Szabó Gellért. A Magyar Faluszövetség elnöke kitért arra is, hogy az állami támogatások is rendre késve érkeznek. Az általa vezetett Szentkirályon most kaptak meg olyan pénzt, aminek egy hónapja, január elején kellett volna megérkeznie, ez szintén nem segíti a települések zavartalan működését.
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
