Szobrot kap Bay Béla, a vívók egykori szövetségi kapitánya ma 13 órakor a pucokszállási vadászparadicsomban. A mester nagy vadász volt, és tanítványait is gyakran hívta vendégül a helyi vadászlakba. Igaz történetek és titkok tanúja volt a ház, amelynek falai óvták a Bay-boyokat. Ma már csak vadászok látogatják az épületet, no meg a betörők – pedig seregnyi az emlék. Az 1982-es római világbajnokság előtt Pap Jenő, aki később párbajtőrben nyert aranyérmet, az elutazás előtt itt iskolázott a mesterrel.
A szobor régi terv. Három-négy éve Kamuti Jenő, a magyar férfi tőrvívás kimagasló egyénisége vetette fel a gondolatot, hogy mellszobrot kellene állítani Pucokszálláson Bay Bélának, de a szép elképzelést 2007-ben, a századik születésnapra nem sikerült megvalósíttatnia. Másfél éve Hasszán Attila, a BVSC egykori tőrvívója, az egyedüli Bay-örökös karolta fel az ügyet, és kérte meg a Csongrádon élő Tóth Béla szobrászművészt, az öttusa-válogatott egykori neves lovasedzőjének a fiát, készítsen fejszobrot a mesterről. A mellszobor a vívó Bayt ábrázolta volna, sisakkal a fején, a fejszobor – az olcsóbb kivitel – vadászkalapban örökíti meg. A pénz azonban utóbb is sok gondot okozott, jóllehet a Magyar Olimpiai Bizottság és a Csanádi Árpád Általános Iskola nemrég elhunyt igazgatója, Schlegel Oszkár is jelentős összeggel járult hozzá az alkotáshoz.
A szobor mégis elkészült, a vadászok és az egykori tanítványok jelenlétében ma fel is avatják, aztán Hasszán Attila visszateszi a bronzból készült fejet a kocsijába, és hazafuvarozza Budaörsre, ahol emlékszobát is felállított Bay Bélának. „Nem merem lent hagyni – mondta –, mert biztos, hogy ellopnák. A bronz kelendő mostanában.” Így aztán vándorolni fog a fejszobor. Hol Budaörsön tűnik majd fel, hol Pucokszálláson.
Bay Béla meg jót derül odafent.

Egy perc alatt 800 ezret keresett a magyar sztár a fővárosi megbízással