További jelöltek. Az elnökválasztáson a legnagyobb eséllyel a választók mintegy 60-65 százalékának támogatottságát élvező két jobboldali párt, a PO és a PiS jelöltjei indulnak. A jelöltek között szerepel mások mellett a szociáldemokrata SLD színeiben induló volt védelmi miniszter, Jerzy Szmajdzinski, a függetlenként induló volt külügyminiszter, Andrzej Olechowski, a Parasztpárt pedig feltehetőleg Ewa Kierzkowskát, a szejm alelnökét jelöli államfőnek.
Noha az előrejelzések szerint magabiztos győzelmet aratna, mégsem indul az őszi lengyel elnökválasztáson Donald Tusk. Meglepő döntését a miniszterelnök tegnap azzal indokolta, hogy a 2007-ben felállt kormány jelenleg szilárd alapokon áll, és „túlságosan keményen dolgoztunk azért, hogy erről most lemondjunk”. Elemzők szerint Tusk arra utalt, hogy a kormányon lévő jobboldali Polgári Platform (PO) elsősorban vezetőjének köszönheti népszerűségét, így nem volna szerencsés, ha Tusk egy évvel a parlamenti választások előtt hagyná magára a kabinetet. „Az elnökválasztás fontos, de inkább a presztízsről szól, a sikeres kormányzáshoz nem szükséges” – közölte Donald Tusk, akinek kormányzása alatt Lengyelország volt az egyetlen európai uniós tagállam, amelynek gazdasága növekedési pályán tudott maradni a válság közepette. „Az erős végrehajtó hatalom a záloga annak, hogy a lengyel gazdaság 2010-ben megismételje a tavalyi jó teljesítményt” – mondta a kormányfő a varsói tőzsdén elhangzott beszédében. A lengyel GDP tavaly 1,7 százalékkal nőtt.
A GfK Polonia intézet felmérése szerint Tusk a szavazatok 31 százalékára számíthatna az elnökválasztáson, Lech Kaczynski államfő támogatottsága mindössze 14 százalék. Öt évvel ezelőtt éppen a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjével, Kaczynskivel szemben maradt alul az államfőválasztás második fordulójában Tusk.
Máris megkezdődtek a találgatások, hogy ki lesz a PO államfőjelöltje, a legtöbben Bronislaw Komorowskira, a parlament alsóházának elnökére tippelnek.